Miskolc mindenesetre próbálkozik. Kriza Ákos polgármester vezetésével tavaly júniusban első magyar nagyvárosként csatlakozott a Hollandiából indult Green City mozgalomhoz. Miskolc vállalta, hogy az új fejlesztéseket a Milánói Zöld Charta elvei mentén hajtják végre, és alkalmazzák a Green City akkreditációs pontrendszert is. A legfőbb cél a népességmegtartás, ami csak egy élhetőbb várossal lehetséges. Első lépésként csökkenteni kell a légszennyezettséget. Miskolc ugyanis völgyzugban terül el, ahol még inkább megül a szálló por. De jelentős javulást remélnek a városi klíma szabályozásában is. A fák lombsátra nemcsak a port köti meg, hanem árnyékol is, a burkolt felületek csökkenése révén a visszaverődő hő mennyisége is kisebb. Ettől egyébként jelentős energiamegtakarítást remélnek. Az idén 234,2 millió forintot különítettek el a programra. S ebben nincs benne a fa- és cserjetelepítés, mivel azt az uniós projektek keretéből valósítják meg. Ehhez igazítják a Zöld nyíl villamosberuházást, amelynek révén olyan növényeket telepítenek a megállókba és a sínek mellé, amelyek gondozása olcsóbb a korábban tervezettnél. A program kiterjesztése érdekében a városvezetés tárgyalásokat kezdeményezett a miskolci cégekkel, vállalkozásokkal és a lakóközösségekkel is.
A „zöld város” befektetésnek is kiváló – vallják a koncepció holland kidolgozói, akik számokkal támasztják alá a „zöldmegtérülést”. Kutatásuk szerint 10 százalékkal csökkenthető a kórházi napok száma, ha a beteget parkra néző kórteremben helyezik el. A zöld környezetben lévő ingatlanok 4-33 százalékkal érnek többet betonfalak között álldogáló társaiknál, míg a mérhető energiamegtakarítás akár 40 százalék is lehet. A zöld irodában ülők teljesítménye 12 százalékkalmeghaladja a kopár kockákban dolgozókét. Fasorok árnyékában erősödik a szociális kohézió. A zöld városokban bizonyíthatóan csökken a stresszbetegek száma. S akkor talán kevesebb hely is elég a tűzoltóautóknak-írja a nol.hu