Két fotós egy hivatali fénymásolón nyomtatta ki képeit Prestonról, egy Anglia északnyugati részén fekvő egyetemi városról.
Senki sem lepődik meg, ha valamelyik kiadó Párizsról ad ki elegáns fotóalbumot: ez ugyan nem olcsó vállalkozás, de a francia főváros szépségei számtalan érdeklődőt csábítanak vásárlásra, ha jók a képek, a jövedelmezőség nem lehet kétséges. Két brit fotós viszont azzal az ötlettel állt elő, hogy a Szajna-parti metropolisz helyett egy, csak kevesek által ismert, Anglia északnyugati részén fekvő egyetemi városról jelentet meg könyvet, Preston is my Paris címmel (Preston az én Párizsom). A vállalkozást az tette lehetővé, hogy igen olcsó eljárást választottak alkotásuk terjesztésére: hivatali fénymásolón nyomtatták ki a felvételeket, induláskor alig 50 példányban nyomtatták ki az így összeálló kötetet – sőt, mint arról a párizsi Le Monde beszámolt, kedvcsinálónak először ingyen osztogatták az utcán és a pubokban.
„Mindenki számára elérhetővé akartuk tenni” – magyarázta el Adam Murray, a szerzők egyike. „Az emberek többsége nem engedheti meg magának, hogy 50 eurót (mintegy 14 ezer forint) fizessen egy fotókönyvért” – fűzte hozzá. „A mi könyvünk gyorsan készül, olyan nyomtatási technikával, amely mindenki számára megvalósítható” – tette hozzá a páros másik tagja, Robert Parkinson. A két fotós a jellegtelen városkában az embereket és a környéket örökítette meg. „Arra akartuk rávenni a vevőinket, hogy vegyék észre környezetüket. Nincs szükség rendkívüli helyszínre ahhoz, hogy érdekes művet alkossunk. Annyi album után mire lehet jó még egy kötet Párizsról vagy New Yorkról?” – kérdezik, és folytatják a Preston az én Párizsommal elkezdett munkát.
Denim című, Jamie Hawkesworth bevonásával készített kötetük ugyancsak a hétköznapok költészetéről szól, hiányoznak belőle a lélegzetelállító perspektívák vagy műemlékek. A két művész divatfotókat is készített úgy, hogy az utcán keresett modelleket, és a helyszínen összeválogatott ruhákba öltöztette őket. Coliseum című további könyvük egy elhagyott moziban talált filmszalag-töredékeket mutat be. Az új nyomtatási technikáknak köszönhetően a páros a legkülönbözőbb formátumokban, színekben adja ki köteteit.
A Preston is my Paris a Párizs melletti Nogent-sur-Marne-ban megrendezett, az önkiadású fotókönyveknek szentelt rendezvény díszvendége volt. A Publish it Yourself címen számos érdeklődőt mozgósító találkozón 86 más művész vett részt a napokban. A két brit fotós műve ma már gyűjtemények részét alkotja, ami kissé nyugtalanítja Adam Murrayt.
„Amíg azért vásárolják könyveinket, mert azok tetszenek vevőinknek, minden rendben. Az viszont már gondot okozna, ha azért gyűjtenék, mert abban bíznak, hogy majd jó haszonnal adhatnak túl rajtuk” – mondta a Le Monde-nak. Márpedig ez korántsem lehetetlen, ugyanis az önkiadású fotókönyvek egyre nagyobb érdeklődést keltenek. A British Journal of Photography című szaklap arról számolt be, hogy a londoni Hotshoe Gallery szeptember elején Photo Book London címen gyűjtötte egybe a kialakuló piac szereplőit, Németországban pedig a Photo+Art Book Hamburg rendezvényen találkoztak ismert kiadók és fiatal művészek, hogy a fotók saját erőből történő kiadásáról cseréljenek eszmét.
November 10-től 13-ig ezzel foglalkozik majd az Off Print Paris is, amely a Paris Photo általános fotóművészeti kiállítás része lesz. A független fotósok számára a szeptember végén megnyíló London Art Fair művészeti vásár is lehetőséget nyújt saját kiadású könyveik bemutatására.