A VOSZ szerint a munkaadók versenyhelyzetük és költségeik miatt csak akkor tudják 92.000 forintra emelni a minimálbért, illetve 108.000 forintra a garantált bérminimumot, ha a béremeléshez állami  kompenzációt kapnak. Az MSZOSZ viszont a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez 92.520 forintos minimálbért vár, a garantált bérminimum-javaslatot elfogadhatónak tartja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden este közölte: az NGM a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő.

Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap – jelentette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette azt is, hogy egyértelmű és világos kompenzációs rendszerre van szükség.

Dávid Ferenc szerint azonnal tárgyalni kell az érdekeltek, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, hiszen a kormány által javasolt bérteher vállalhatatlan a munkaadók számára.
A szakszervezeteknek tetszene, de kérdéseik vannak

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez – vagyis összegezve a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének, valamint a munkavállalói járulék emelésének hatásait – számításaik szerint a minimálbért 92.520, a garantált bérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108.000 forint közelébe kellene felemelni 2012-ben.

Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszférára vonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalók számára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetése keresetcsökkenést okoz.

Pataky Péter váratlan lépésnek nevezte, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nettó keresetcsökkenést szenvednek el, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást. Kifejtette: az eddigiek alapján – említette a „bérkommandó” intézményét – arra lehetett számítani, hogy a munkáltatóra hárul ez a bizonyítási teher. Hozzáfűzte: ez az eljárás sok kérdést felvet, ezért várják a további részleteket.

A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók által fizetendő átmeneti hozzájárulás kapcsán a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az eddig ismert részletek alapján úgy tűnik, hogy az igazságosság felé mozdul el a rendszer, és ez „csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre”. Hozzáfűzte: még itt is további részletek szükségesek, egyelőre csak annyit tudni, hogy az „eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű” lesz ez a hozzájárulás. Kérdéses, hogy hogyan történik ez a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e – sorolta a nyitott kérdéseket. Elmondta, hogy számításaik szerint ennek nem a 202.000, hanem a 210.000 forint felett keresőkre kellene vonatkoznia.

Pataky Péter hangsúlyozta: összességében „rendben van”, hogy valahogyan kompenzálják az adójóváírás kivezetését, de ennek technikája a keddi bejelentés alapján bizonytalan, a részletekről mielőbb tárgyalni kell az érdekeltekkel.