Tegnap volt a keresztelő. A két kölök szépen fejlődik, szép emberpéldányok lesznek majd belőlük. Mondjuk, a pap (küllemében olyan Márok Tamás hasonmás) nagyon „avangard” módon celebrálta a szertartást. Temékbemutatóval és önreklámmal hozta közelebb a mai elüzletiesedett valósághoz a keresztelőt. Először behozatta a templomszolgákkal a frissen vásárolt szuperporszívót, amivel a teplom könnyebben lesz takarítható, és melyet – ezt kihangsúlyozta! -: a hívőktől összeperselyezett pénzből vásárolt. Behozták a dobozt, melyben a porszívó rejtezett, és az oltár elé helyezték. Utána pedig a pap kétszer elismételte, hogy: „a helyi XY tévécsatornán ma délután fél öttől látható az a főzőműsor, amit az itt jelenlévő színészszel együtt vezetünk…” Ez a színész egyébként a vejem; az ikrek apja.
Ma beszéltem Jencivel; kérdeztem, milyen volt az idei szarvasbőgés. Azt válaszolta, hogy semmiről sem maradtam le, mert bőgés alig volt. Egy bikát lőtt ugyan az új tagunk… és elmondta a bika agancsának jellegét/jellegtelenségét. Ezt a bikát egyébként, még valamikor szeptember első napjaiban én is láttam és elengedtem, mert túl fiatalnak véltem. Ő meg agyonlőtte. Lelke rajta.
Az utolsó napokban megfogadtam magamban, hogy többé nem szidalmazom gyéefet. Nem szedem le róla többé a keresztvizet… már ha teste egyáltalán találkozott ezzel a liturgikus szertartással, csecsemő korában. Miközben halálszilárd meggyőződésem: személyesen ő a felelős, hogy mindnyájunknak a semmibe ment közel egy évtizede – némelyikünknek az élete is. De az ezért járó büntetés megítélése már legyen az ügyészség és bíróság dolga. Minden bűnéért úgysem fog felelni. Én beérném azzal is, ha a rendőrterrorban való felbújtásért és a sukorói korrupcióért elítélnék. A többi bűnténye úgyis elévült.
Úgyhogy gyéef: le vagy írva. Talán túl sokszor is leírtalak. Unalomig írtam rólad. Közben hányingerrel küszködtem, valahányszor megláttam idióta arcodat a tévében. Írtó szenvedéllyel írtam, ismételtem azt, amit most is gondolok felőled: te egy irtó nagy barom vagy, aki már-már kiirtottad nemzetünket. Tehát te vagy a közélet legundorítóbb férge. Leírtak téged már a pártodban is. És a lakosság tisztán látó része is – még ha túl későn is – kiismerte jellemed/jellemtelenséged. És mindenki sokáig fog szenvedni… nem a hiányod miatt, nem, dehogy is…hanem elévülhetetlen bűneid miatt. Ahogy a világslágerré lett hajdani refrén mondja: Gyurcsány takarodj – a naplóm lapjairól is!
Calvero