Nyilvánosságra hozták az új köznevelési törvény koncepcióját pénteken. A kormany.hu oldalon közzétett dokumentumot a kormány augusztus 31-én fogadta el, majd szerdai ülésén megerősítette. Hoffmann Rózsa elmondása szerint a kormány lényegében vita nélkül erősítette meg a koncepciót.
A koncepció rögzíti, hogy Magyarország megújulásához gyökeresen újjá kell szervezni a közösségi nevelés rendszerét, melynek célja megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni. „A közösségi nevelés nem lehet csavargyártás” – áll az előszóban.
A törvény rögzíti, hogy a köznevelés ellátása alapvetően az állam feladata, a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával. Ezentúl nagyobb állami szerepvállalást írna elő, ugyanakkor növelné az intézmények szakmai önállóságát. Emellett új tartalmi szabályozást vezetnének be, a Nemzeti alaptantervet kiegészítik a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével, csökkentenék a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést írnának elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra. Bevezetnék a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését, megteremtenék a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni, és a jogszabály szerves része a tehetséggondozás. A javaslat új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le.
A pedagógus életpályamodellel kapcsolatban rögzíti a dokumentum, hogy a gyakornok alapbére 2013. szeptember 1-től a minimálbér 180 illetve 200 százaléka, 2015. szeptember 1-től a minimálbér 200 illetve 250 százaléka, amely illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket.