Ma Szegeden precedensértékű ítélet születhet, mely perek egész sorát indíthatja el a bankokkal szemben. Ez csak egy hír a mai híradóból. De mögötte ott bűzlik a társadalmat szétrohasztó valóság: a milliónál több eladósodott magyar polgár. Kiket sikerdíj fejében, a bankok megbízásából beszéltek rá a banki alkalmazottak, „a francba!” alapú hitelfelvételre, amivel évekre rabszolgájukká tették az „ügyfelet”. Tehát a bank az újkori rabszolgatartó-, vagy feudális társadalom alapintézménye. Egyoldalú feltételek, egyoldalú módosítások… ne folytassam, ismerjük és halljuk ezt mostanában eleget. Miért vágsz ilyen csodálkozó és értetlen arcot Barátom?: 2002- 2010-ig bankárok és milliomosok irányították az országot.

Ez a folyamat még az államhoz hű békés polgárt is az igazságtalanság elleni lázadásra készteti; kizökkenti megszokott élet- és gondolkodásmódjából; általánosabb összefüggések felismerésére sarkallja. Az ilyen archetipikus hősök – mint a Viszkis is, akinek szellemi felmenői közt ott találjuk Kohlhaas Mihályt; az ausztráliai Ned Kelly-t; az amerikai Bonnie és Clyde-ot, s még sok más hétköznapi hőst… – szóval ők saját igazukat keresik a bűn ösvényén… miközben a társadalmi igazságtalanságok egész hálóját kénytelenek felgombolyítani. De eközben valószínűleg rádöbbennek: a törvény, a rend nem az ő jogaikat védi; az igazságtalanság nem kivételes jelenség, hanem a társadalmi berendezkedés meghatározó eszméje. Ezért, ha elégtételre vágynak, a társadalmi rend alapjait kell megkérdőjelezniök. Ezt az utat járták be nem csak a fent említett irodalmi de mégis létező hősök, hanem a filmbéli Szelíd motorosok; a fiktív, regénybéli Zorró; a valaha élt Robin Hood, és a mi legendás Rózsa Sándorunk is. Akik a személyes, vagy kollektív sérelmeik orvoslása érdekében törvényrombolóvá kényszerülnek magasztosulni. És ők, miközben elbuknak, vagy éppen elpusztítja őket a hamis igazságszolgáltatás, eközben észrevétlenül mitikus alakká válnak. A halálban, vagy a börtönben is erkölcsi győztesek lesznek. Mert ha a rácson belül vannak Ők, az aktuális hatalmi helyzetekben lévők pedig a rácson kívül, akkor a világ önmaga tükörképévé vált.
Legyenek csak perek, verje csak a nyálát az osztrák pénzügyminiszter -(nem tudni, milyen jogon szól bele egy független ország belügyeibe, hiszen a dualizmusnak uszkve száz éve vége) – a mai kormánynak végre rendet kellett tennie eme társadalmi igazságtanságok és gazságok területén.
Visszatérve pedig a címre: a Viszkis egy elbukott hős, aki megérdemelte a börtönt. Mert bármilyen tökéletesen is végezte a dolgát, mégis hibázott. Hiszen megbízott a barátjában, aki végül beköpte és elárulta őt. ( Nem hozok erőltetett asszociációkat a Bibliából, pedig kínálkozik…)
Calvero