Pánikra viszont nincs ok, bár az anyamedvét jobb elkerülni. Három éve Cserépfalunál is láttak egy mackót. Le is fotózták.
Az elmúlt években visszatérő hírként jelent meg, hogy medvét láttak a Bükkben. Legutóbb a Blikk írt arról, hogy a természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek: egyre több barnamedve bukkanhat fel Magyarország északi, északkeleti részein. Szerintük ki kell dolgozni a medvék „állandó tartózkodása esetén érvényesítendő intézkedéseket”.
Hogy ez mennyire így van, szavahihető forrásként álljon itt egy vadász Cserépfalu közelében – még 2008-ban – átélt élményének részlete, amely a vadaszat.net honlapon jelent meg idén áprilisban:
„Lassan alkonyodik, csendesebb lett a madarak éneke, amikor hallom, hogy tőlem jobbra megindult az erdő. Recsegve-ropogva egyre közeledik valami. Azon jár az eszem, hogy még néhány másodperc és én meglövöm életem legnagyobb kanját. Nem kell a távcső, nélküle is jól látom, kilép az erdőből és közeledik a dagonyához – egy medve! Semmitől és senkitől nem zavartatva, mintha egyedül lenne a világon, jön egyre közelebb. Brumm, brumm.
A szívem a torkomban dobog, a fülemben hirtelen nagyobb zaj lesz, mint egy motorversenyen. A puskámért nyúlok, megcélzom a medvét, majd visszateszem lassan a sarokba a 300-ast. Nem lövök. Nem lőhetek! Percek telnek el így. A medve úgy tesz, mintha inna néhány kortyot, majd lassan elindul a Szénégető felé. A szóró mellett megy el, hozzám még közelebb kerülve mint eddig.
Elhal a csörtetés. Elment a medve! Ülök a hirtelen támadt csendben és úgy érzem magam, mint aki futott tíz kilométert és most összeesni készül. Kezem fejével törölgetem a homlokom, és közben elrakom a holmimat a zsákba. A kocsi felé ballagva átvillan az agyamon: te jó ég, a medve meg éppen ebbe az irányba jött el, lehet, hogy ott könyököl a NIVA motorháztetőjén?
Néhány nap múlva kaptam egy e-mailt a felsőtárkányi erdészet vezetőjétől, Zay Adorján barátomtól. Éjszakai felvételek voltak. A nemzeti parkosok készítették a medvéről a szórón. Ezt követően sem látta senki a medvét.”
Máskor is volt rá példa, hogy medve járt Magyarországon. 2009 nyarán az Aggteleki Nemzeti Parkban egy anyaállat és bocsa nyomait találták meg. Szintén egy hőérzékelővel, mozgásérzékelővel felszerelt, védett állatok megfigyelésére kifejlesztett kamera rögzítette a felvételt a medvéről. Akkor úgy gondolták, hogy az állat feltehetően Szlovákiából kóborolt át a Nemzeti Park területére, ahol – miután elhagyta az anyját – azt kereste, hol telepedhetne le hosszú távon.
A fogságban tartott medve nem teheti meg, hogy elbújjon az emberek elől. A természetben élő medvék viszont kerülik az embert. Ha nem bántják, a turistáknak sem kell tartaniuk ettől az állattól. A bocsait féltő anyamedve azonban veszélyesebb, mint a magányosan kóborló barnamedve.
(Fotó: Az erdészek által készített fotó a „cserépfalui” medvéről – vadaszat.net)