Minden jel arra mutat, hogy az ócsai lakásépítési program csak kevesek szimpátiáját nyerte el. Már a Magyar Urbanisztikai Társaság is más egyéb javaslatok megfontolását szorgalmazza. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen elenyészően kevés számú „szerencsésnek” jelenthet megoldást és nem is túlságosan igazságos, hiszen a másik 145 ezer jogosan felveti, hogy ők miért maradnak ki egy ilyen „szuper” lehetőségből, ami talán még akár jutalomnak is felfogható, hasonlóan a végtörlesztéshez., amely szintén rendkívül szelektív és igazságtalan. Nem beszélve arról, hogy megint csak halat adunk, és nem hálót. Az iszap katasztrófa esetén indokolt volt új házakat építeni, ebben az esetben viszont,csak a lakhatás biztosítása a lényeg, arra viszont más módszerek alkalmazása célszerűbb lenne.

Vegyük leltárba a lehetőségeket. A kormányzat jelen pillanatban nagyjából 20 milliárd Ft-ot kíván elkölteni a most bejelentett Eszközkezelőre az elkövetkezendő három évben. Ezzel az összeggel kb. 150 ezer bajba jutott lakhatási problémáját kellene megoldani, amely már most látható, hogy teljesen képtelenség. Természetesen a legjobb megoldás az lenne, ha az állam kivásárolná a bajba jutottak házait megközelítően fél áron, és a fennmaradt tartozásokat a bank elengedné. A 20 milliárdból ötezer ügyfél problémáját tudnák megoldani.. Viszont a többiek úgy érezhetnék, hogy az útszélen hagyták illetve az az ígéret sem vonatkozik rájuk, hogy senki sem kerül az utcára.

Nézzük meg, hogyan lehetne betartani ezt a két aktuális ígéretet és ebből most hagyjuk ki az adósok elárverezett házait, amelyek valószínűleg üresen fognak állni, hiszen a bank kiteszi az embereket. az utcára. Az ingatlanok üresen állva át lesznek adva az enyészetnek, hiszen a fizetőképes kereslet rendkívül csekély, és banki hitelek sem állnak rendelkezésre ezek megvásárlására.
A leghatékonyabb a pénzintézetek saját eszközkezelője lehetne, állami ösztönzéssel. Néhány bank már lépett ebben az irányban, de még nem általános a jelenség.

Mi egyebe van még az országnak, amely lakhatást biztosíthatna?
ñ Vannak üres falvak, szép számmal, amit az adósok rendbe hozhatnának és jelképes összegért meg lehetne ezeket vásárolni
ñ Rengeteg üres önkormányzati bérlakás. Az ürességüket az indokolja, hogy az önkormányzatok nem merik kiadni az ingatlanokat, hiszen zömében olyanoknak kellene kiadniuk, akik nem tudják vagy nem akarják fizetni a bérleti díjakat, a közüzemi tartozásokat, illetve az állag megóvásban sem igazán jeleskednek. Az Önkormányzat inkább befalazza a bejáratot, de nem kockáztatja azokat a plusz költségeket és bevétel kieséseket, amelyeket a nem kívánatos bérlők okoznának illetve okoznak jelen pillanatban is. Persze ha bevezetnék az önkormányzati lakások pályázati úton történő odaítélését, és nem minden feltétel nélkül adnák oda az ingatlanokat, akkor ez a helyzet nem következne be és a banki
kilakoltatott családok egy részének helyzete is megoldódna.
ñ Az Állami Vagyonkezelő birtokában levő ingatlanok. Figyelmesen átolvasva a vagyonkezelő birtokában levő ingatlanok listáját, amelyek még nem lettek hasznosítva, könnyen kiderül, hogy jó néhány ingatlannal rendelkezik, akár Budapesten akár
vidéken. amelyek alkalmasak lehetnek a kilakoltatott családok elhelyezésére, illetve bizonyára vannak szép számmal olyanok is, amelyeket már kiadtak hasznosításra , de felül lehetne vizsgálni a hasznosítások céljait és feltételeit.
ñ A régi időkből visszamaradt munkásszállások, nővérszállók, nőtlen tiszti szállók, laktanyák akkora kapacitást jelentenek, hogy akár mind a 150 ezer kilakoltatásra váró családot el lehetne helyezni. Talán még a 20 milliárd Ft is elég lenne ezek lakhatóvá tételéhez, főleg akkor, ha a családok saját kezűleg is részt vennének ezek felújításában.. Ez nálunk egyébként is népi hagyomány, sokan saját kezűleg teszik rendbe lakásaikat.

Újrakezdők háza. A kilakoltatások jelen pillanatban is folynak. Főleg vidéken az önkormányzatok nem tudnak gondoskodni a kilakoltatottak azonnali elhelyezéséről. Ezeknek a családoknak szó szerint újra kell kezdeniük életüket. Jó esetben az ingatlan árverése után nem marad fenn tartozásuk, amit a bank és a végrehajtó továbbra is követel, de sajnos nem ez a jellemző. A jövedelmüket továbbra is letiltják, sok esetben még albérletre sem telik. Ha nincs könyörületes hozzátartozó, aki befogadná őket,. a hajléktalanok sorát fogják gyarapítani. Szükségük lenne egy-két év nyugalmi időszakra, amíg soraikat újra rendezni tudják, és elkezdik felépíteni új életüket Erre a mostani körülmények között az országban nincsenek meg a lehetőségek.

A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület kezdeményezi az Újrakezdők háza program elindítását. Ennek első lépéseként benyújtotta igényét a tapolcai volt nőtlen tiszti szálló ez irányú hasznosítására és kezelésére, és ebből a célból megkereste az Állami Vagyonügynökséget. Kezdetben hozzávetőlegesen húsz család részére lehetne biztosítani az átmeneti elhelyezést. A Fecskeházakhoz hasonló rendszerben szeretnénk működni, 2-4 évre szóló- lehetőséget tudunk biztosítani az Egyesület gondozásában. A szigorú pályázati feltételek alapján azoknak kívánunk a lehetőséget nyújtani, akik valóban újra akarják kezdeni életüket, és azért tenni is képesek. Munkát vállalnak, tartalékot halmoznak fel, betartják a társadalmi együttélés szabályait, részt vesznek az ingatlan felújításában. Részt vesznek az Egyesület által szervezett oktatásokon, amelyek kiterjednek életvezetési tanácsadásra, pénzügyi gazdálkodásra, és egyéb programokra. Munkalehetőséget szociális szövetkezet formájában kívánunk biztosítani, támaszkodva a kistérségre valamint a helyi önkormányzatokra. A programba bevonjuk azokat is, akik már hajléktalanná váltak, de az életvitelük alkalmassá teszi őket, hogy életük újrakezdését megszervezzék. Ha ez a program minden megyében gyökeret verne, az ócsainál nagyobb nagyságrendben lehetne kialakítani átmeneti szállásokat. A módszer alkalmas arra, hogy elkerülje a gettósodási folyamatokat, és lelki megnyugvást is adhatna azoknak, akik semmiképpen nem tudják megtartani ingatlanukat, de azonnali megoldásként a lakhatásukat biztosítani lehetne.

Felkérjük az Önkormányzatokat, az Állami Vagyonügynökséget, hogy ajánlják fel ez irányú hasznosításra azokat a nem hasznosuló ingatlanokat, amelyek a a programba bevonhatóak, illetve a Kormányzatot, hogy támogassák az Újrakezdők háza projekt indítását.

Kovács László
főtitkár
Banki és Végrehajtási Károsultak
Fogyasztóvédelmi Egyesület