Világszerte tüntetéseket tartottak szombaton a „felháborodottak”, azaz annak az új típusú, Spanyolországból kiindult tiltakozó mozgalomnak a részvevői, akik a gazdasági válság és a munkanélküliség miatt kialakult társadalmi elégedetlenséget fejezik ki akcióikkal. A legnagyobb balhé Rómában alakult ki.
Felgyújtották az olasz védelmi minisztérium egyik melléképületét a „felháborodottak” mozgalmának római tüntetésén törő-zúzó, álarcos csoportok.
Nem sokkal délután öt óra előtt lángok csaptak fel az épületben, amelyet mintegy száz, fekete álarcot viselő ember vett körül. Az ismeretlenek két autót is felgyújtottak. A tűzoltók a továbbra is békésen tüntető több tízezer felvonuló miatt csak nehezen tudtak a helyszínre jutni.
Madridban a felvonulók öt oszlopban indultak el a külvárosokból, hogy azután az eredeti, májusi megmozdulások gócpontjában, a Puerta del Sol téren találkozzanak. A tüntetők azt tervezik, hogy az éjszakát is itt töltik majd.
Londonban ezrek gyűltek össze a Cityben, a brit főváros pénzügyi szívében, nem messze a tőzsde épületétől. A tüntetők egy része maszkot viselt, s egy órával a megmozdulás kezdete után összecsapások törtek ki köztük és a rendőrök között, amikor megpróbáltak a tőzsde felé előrenyomulni. A Facebookon és a Twitteren előzetesen mintegy 15 ezren jelezték részvételi szándékukat.
Számos német városban szombaton több ezer ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a pénzpiacok hatalma ellen. Frankfurtban mintegy ezer ember tiltakozó menetben vonult az Európai Központi Bank székházához olyan jelszavakkal, mint például „A spórolókat mentsétek meg, ne a bankokat”, illetve „Az életünkkel spekuláltok.” Münchenben mintegy ezren tiltakoztak a pénzügyi rendszer igazságtalanságai ellen. Köln belvárosában néhány százan gyűltek össze. Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD főtitkára azt mondta: a pártja támogatja a békés nemzetközi tiltakozó mozgalmat a bankok és pénzpiacok hatalma ellen. Az SPD hatékonyabb kontrolt szeretne, és szorgalmazta, hogy ne csak az egyszerű adófizetőknek kelljen viselniük a válság következményeit, hanem a magánhitelezők is vegyék ki részüket az európai adósságválság legyűréséből.
A mozgalom a mostani szombatot szimbolikus nappá akarta tenni: 82 ország 951 városában (köztük Budapesten) hirdettek tüntetéseket, hogy ezzel tiltakozzanak a válság miatti elszegényedés, a pénztőke uralma, illetve úgy általában a bankárok és a politikusok ellen, akiket azzal vádolnak, hogy kapzsiságukkal és a rossz kormányzással tönkretették a gazdaságot, és milliókat tettek ki nélkülözésnek. Az időpont kiválasztásában nyilván szerepet játszott, hogy a „felháborodottak” mozgalma éppen öt hónappal ezelőtt, május 15-én indult útjára Madridban.
A tiltakozások szombaton Új-Zélandon és Ausztráliában kezdődtek, majd Ázsiában (Tokióban, Manilában, Tajpejben) folytatódtak. De csak viszonylag kis tömegeket mozgattak meg: Aucklandben, Új-Zéland legnagyobb városában 3 ezren, az ausztráliai Sydney-ben 2 ezren, Tokióban pedig mindössze néhány százan vettek részt a tüntetéseken.