Terrorcselekmény gyanújával nyomoz Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és egyes rendőri-politikai vezetők ellen az ügyészség a 2006 őszi tömegoszlatások kapcsán – erősítette meg az mno.hu szerdai értesülését Horányi Miklós, a legfőbb ügyészség szóvivője.

„Megfelel a valóságnak, hogy Völgyesi Miklós feljelentést tett az ügyben” – mondta a szóvivő.

Völgyesi Miklós – aki a 2006. őszi események feltárásán miniszterelnöki megbízottként dolgozó Balsai István szakértő csoportjában is tevékenykedett – két héttel ezelőtt tett feljelentést a legfőbb ügyésznél, írja a Magyar Nemzet Online. A beadvány Gyurcsány Ferenc mellett egyelőre ismeretlen állami-politikai vezetők, illetve a tömegoszlatások végrehajtásáért felelős rendőrparancsnokok ellen is irányul.
Elég a szándék

A Balsai-jelentésre hivatkozva a feljelentésben leírja: tizenöt különféle bűncselekmény mellett felvethető a terrorcselekmény gyanúja is. A terrorcselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy a lakosságot „eredményesen megfélemlítsék, elég az arra irányuló szándék” – idézi Völgyesi Miklóst az mno.hu.

Völgyesi feljelentése szerint a megindítandó büntetőeljárásnak kellene tisztáznia, hogy Gergényi Péter volt budapesti főkapitány kitől, mikor és milyen felhatalmazást kapott az „általa is elismert, minden felelősséget reá hárító parancsnoklásra”.

Balsai István volt miniszterelnöki megbízott szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. „A Gyurcsány-kormány folyamatosan és fokozatosan fenntartott egy állandó és konspiratív elemektől sem mentes veszélyérzetet, ami megkívánta a megerősített és folyamatos rendőri jelenlétet, ellenőrzéseket” – áll Balsai jelentésében.

Külön fejezetet szentelt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felelősségének, ahol különféle sajtónyilatkozatok értékelése útján jut arra a következtetésre, hogy „a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a Btk. 261 .§-a (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.”
Tíz-húsz év börtön

A büntetési tétel 10-től 20 évig terjed, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. A Btk. többek között a következő bűncselekményeket sorolja ide: testi sértés, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, személyi szabadság megsértése.

Balsai magyarázatul hozzáteszi: „A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.”

A volt miniszterelnöki megbízott szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a TV nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.”