A kormany.hu-n közzétették az új felsőoktatási törvény tervezetét, amelyet október 23-ig lehet vélemnyezni.
A tervezet három kategóriába sorolja a felsőoktatási intézményeket: tudományegyetem, egyetem és főiskola. A korábbi koncepcióhoz képest ebben lazultak a feltételek. A törvény koncepciója ugyanis korábban a tudományegyetemi besoroláshoz legalább nyolc kart és 15 ezer hallgatót írt volna elő, ami például a nemzetközileg elismert Budapesti Corvinus Egyetemet egyértelműen kizárta volna ebből a körből.
A most megjelent tervezet szerint tudományegyetem az lehet, amely legalább két képzési területen folytat alap- és mesterképzést, legalább két tudományterületen doktori képzést, oktatóinak, kutatóinak legalább kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, egyetemi tanárainak harmada a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet viseli, magas a publikációk száma, folytat idegen nyelvű képzést, a kutatásaihoz vállalkozási tevékenységet is folytat, költségvetésének legalább harmada pályázati forrásból, szolgáltatási megrendelésből vagy külföldi hallgatók idegen nyelven folytatott képzéséből származik.
Az egyetem besoroláshoz legalább két képzési területen kell mesterképzést folytatni, két tudományterületen doktori képzést, az oktatók legalább ötven százaléknak kell tudományos fokozattal rendelkeznie.
A főiskola nem folytat mesterképzést, lehet több kara, oktatóinak harmada tudományos fokozattal rendelkezik. Hogy a dolog ne legyen olyan egyszerű, egy-egy tudományegyetem vagy annak kara kaphat „kutató” minősítést, és a főiskolának is adhatnak „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést. Korábbi nyilatkozatok szerint a távlati cél, hogy később csak nagy tudományegyetemek és főiskolák legyenek. Az átmeneti zónába tartozó „egyetemek” egyesülhetnek, csatlakozhatnak valamelyik tudományegyetemhez vagy főiskolává, magánintézménnyé válhatnak.