Nagy különbségek vannak a frakcióhoz tartozók és a független képviselők parlamenti felszólalási lehetőségei között, mint ahogyan a bizottsági helyek eloszlása és az állami támogatás miatt is kulcskérdés, hogy megalakíthatja-e most frakcióját az MSZP-ből távozó tíz képviselő, vagy csak fél év elteltével nyílik erre lehetőségük.
A felszólalási lehetőségek közötti eltérésről sokat elmond, hogy az adótörvények keddi általános vitájának hatórás időkeretében a legkisebb – 15 tagú – frakciónak, az LMP-nek 41 perce van szólni, míg a függetlenek összesen tíz perccel gazdálkodhatnak.
A Kövér László házelnök jövő heti döntéséig mindenképp függetlennek számító tíz gyurcsányista képviselőnek ezen kellene osztoznia az edelényi Molnár Oszkárral, a Jobbikból kizárt Pősze Lajossal, az LMP-frakcióból kilépett Ivády Gáborral és a szocialistákat otthagyó Szili Katalinnal.
Nincs lehetőségük napirend előtti felszólalásra
A frakciókkal szemben a független képviselőknek nincs lehetőségük napirend előtti felszólalásra és arra sem, hogy a kormánytagok napirend előtt elmondott szónoklataira reagáljanak.
Korlátozottak az interpellációs lehetőségeik is, ugyanis amíg a frakcióknak biztosítják, hogy minden ülésen legalább egy-egy interpellációt és kérdést feltehessenek, a független képviselők esetében a házszabály csak azt rögzíti, hogy a házbizottság létszámukat figyelembe véve ad lehetőséget az interpellációik és a kérdéseik elmondására.
Csak egy bizottsági hely illeti meg
A házszabály alapján minden frakciónak az összes parlamenti bizottságban helyet kell kapnia. Az Országgyűlésben húsz állandó bizottság működik, így ha megalakulhat a Demokrata Párt frakciója, akkor mind a tíz tagja két-két testületben vállalhatna szerepet.
Ezzel szemben a független honatyákat csak egy bizottsági hely illeti meg, a házszabály ugyanis annyit mond ki, hogy – a kormánytagok és az államtitkárok kivételével – minden képviselőnek lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen. Ugyanakkor ez nem kötelező: a tízek egyike, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök például egyetlen bizottságnak sem tagja.
Jelentős jövedelemkiesés
Ráadásul a bizottsági munka a képviselők díjazásában is meghatározó, igaz, a második testületi tagságot már szerényebben jutalmazzák: a bizottsági részvételért havi 162.330 forint jár a 231.900 forintos képviselői alapdíj mellé (amit jelenleg választókerületi pótlék és a vidéki képviselők esetében lakhatási támogatás egészít ki), míg a második bizottsági tagságért már csak újabb 57.975 forint.
Biztosan rosszul jár anyagilag a szocialista frakcióból való távozással Vadai Ágnes, aki a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként havi 278.280 forintot vehetett fel. A politikus akkor sem maradhatna a testület élén, ha a Demokrata Párt azonnal frakciót alakíthatna, mivel annak vezetése hagyományosan a legnagyobb ellenzéki erőé.
Ha most nem alakíthatnak képviselőcsoport a Demokratikus Koalícióhoz tartozók, a hozzájuk utolsóként csatlakozó Oláh Lajos valamivel kevesebb mint 1,1 millió forintos jövedelme is csökkenni fog, a fenntartható fejlődés bizottságának alelnökeként ugyanis a képviselői alapdíjjal megegyező összeget kap. Függetlenként viszont szinte biztosan nem lehet bizottsági tisztségviselő.
Támogatástól is elesnek
A Demokratikus Koalíció egyszersmind jelentős anyagi támogatástól esik el, ha csak fél év elteltével alakíthat frakciót. A hatályos szabályok szerint a képviselőcsoportok a működésükkel járó kiadásokra havonta frakciónként 25 képviselő alapdíjával megegyező összeget (azaz 5,8 millió forintot) vehetnek igénybe, ami kiegészül képviselőnként a kormánypártok esetében az alapdíj 55, az ellenzékiek esetében 85 százalékával.
Az LMP-frakció így évi 105 millió forintból gazdálkodhat, míg a Demokratikus Koalíció esetében ez az összeg – az MTI számítása szerint – nagyjából 93 millió forint lenne. Vagyis a féléves kötelező függetlenség miatt ennek a felét, 46,5 millió forintot bukna el a párt, miközben a független képviselők csak a hozzávetőleg 232 ezer forintos alapdíjukkal egyező összeget vehetnek igénybe működési kiadásokra.