Ha engem kérdeznének, melyik tévéműsor a magyar médiatörténet legerősebb, legkeményebb és legkövetkezetesebb műsora, a Célpontra szavaznék. Mindig olyan (gaz)embereket vesznek célkeresztjükbe, akik adott időben éppen verhetetlennek tűnnek súlycsoportjukban, a sunyi lenyúlás úri sportjában. (Ami egyébként pont ellentéte a súlylökés sportjának, mert itt a súly elkapása a versenycél, és az arany, mint tudjuk, a nehéz fémek közé tartozik.) Azért hiteles a Célpont, mert az elmúlt másfél évben nem csak az előtte elpocsékolt nyolc esztendő tolvajait fülelte le, hanem néhány Fideszes tolvaj-tanoncot is célkeresztbe vett. Persze az arányok olyanok, mint ahogyan a történelem leosztotta: akik csak hatvan éven át tanulták ki a haramia mesterséget, nyilván nem egy súlycsoportban versenyezhetnek az ifjan korrumpált Fideszesekkel, akiknek eddig csak pár év gyakorlóidő jutott (s pár millió „tanulópénz”… és még semmi letöltendő.)
Szóval a Célpont egy remek műsor. És tegnap is ismételték a 2006-os őszi „sajnálatos események” iszonyú felvételeit. Ebből engem egy dolog ütött leginkább szíven: amikor a nyírbátori rendőrhöz csengettek be, aki önmagát fővadászként határozta meg. Az a cinikus fazon, miután kiderült, milyen témával kapcsolatban keresik, hátat fordított. A riporter pedig utána kiáltott: ön ugye vadász?, milyen érzés emberekre lőni, és nem vadakra. A pasi válasz nélkül hagyta a kérdést, bement a házába. Célpontba került hát a vadász, aki vadak helyett embereket vett célkeresztbe.
És nekem azóta is az a kérdés jár a fejemben, hogy mit tegyek. Kilépjek-e a magyar vadászok ötvenezres táborából, akik olyan embert is megtűrnek maguk közt, sőt országos elnökükké választják, mint pl. benedekfülöpöt… Ha a méltán nagyhírű magyar vadászat olyant is elvisel, mint ez a… Akkor mit tegyek? Ezt a rendőrt ki kellene zárni a magyar vadászok köréből…de legalábbis a nyírbátori társaságnak kéne kilöknie magából ezt a gennyes „szervet”.
Engem idén már egyszer megkísértett a kilépés érzése. Akkor csakis anyagi okból. De ha erre a skandalumra nem reagál – az általam amúgy igen tisztelt magyar vadásztársadalom -, kénytelen leszek mind az ötvenezer sporttársamtól elhatárolódni.
Miközben idén pont negyven éve járok vadászni, harminckilenc esztendővel ezelőtt tettem le a vadászvizsgát, három kontinens tizenhárom országában vadásztam…, mégis a vajdasági ártéren, a montenegrói Orjenen és a bükki területen élveztem legjobban ezt a nemes sportot. És közben személyesen megismertem olyan rendkívüli vadászokat, mint Sas Emilt (vérebes világbajnok), Szidnai Lászlót (trófeabíráló)…Despot Vracsaricsot, (szerbiai vadászíró) stb… Ürményi Fecóval harminckét éve barátok vagyunk… és a mostani vadásztársaságomból is barátomnak tartok néhány kiváló embert, akik bizonyára ugyanígy felháborodnak, hogy egy sporttársunk emberekre vadászott 2006. október 23.-án.
Vadásztársak, szégyellnünk kell magunkat egy rendőr miatt. Aki tüskeként a vadászok testébe fúródott. S mint tudjuk, egy fikányi kis tüske is gennyes kelést okozhat, ha a szervezet nem kel fel ellene időben. S nem löki ki magából a tüskét.
Calvero