A GfK csütörtöki közleménye ismerteti: a vizsgálat tanúsága szerint Budapest előnye a vidékkel szemben lassan bár, de egyre csökken. A leghátrányosabb helyzetben továbbra is az aprófalvas térségek vannak az ország északkeleti és délnyugati felén.
Az egy főre jutó vásárlóerő index értéke az idén 132,9 volt a fővárosban szemben a 2010-ben mért 133,6-tal. A legnagyobb növekedést a már évek óta folyamatosan fejlődő Komárom-Esztergom megye érte el. A harmadik helyezett Fejér megye szintén látványos növekedéssel.
„E példátlan fejlődésnek az egyik oka a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendje lehet. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelen lévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kihathat” – vélekedett Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere a közleményben.
A legszegényebb települések sorrendje alig változott
Győr-Moson-Sopron (104,7) kisebb visszaeséssel is megőrizte tavalyi 4. helyezését, míg Vas (104,1) megelőzte Pest megyét (103,3), így az 5. helyre került. A többi megye vásárlóereje – a tavalyi évhez hasonlóan – idén sem érte el az országos átlagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Baranya, Nógrád és Zala viszont jelentős csökkenést szenvedett el.
Az öt legtehetősebb és az öt legkedvezőtlenebb helyzetben lévő település Magyarországon, 2011 (az 1000 lakosnál nagyobb települések rangsorában)
A legtehetősebbek A legszegényebbek
Település Általános vásárlóerő index Település Általános
vásárlóerő index
Telki 144,0 Taktakenéz 47,7
Üröm 138,1 Kántorjánosi 47,1
Csopak 137,2 Szendrőlád 46,6
Paks 133,7 Alsószentmárton 41,9
Nagykovácsi 133,2 Tiszabő 40,4
Forrás: GfK Hungária, Általános Vásárlóerő Index tanulmány, 2011
A sereghajtók változatlanul Bács-Kiskun (18.), Békés (19.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (20.), ahol Bács-Kiskun és a legnagyobb nehézségekkel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárlóerő-indexe ráadásul kis mértékben tovább csökkent.
A GfK szerint a települések rangsorában idén is voltak változások. Az 1000 főnél nagyobb népességű települések rangsorában (Budapest nélkül) idén az első helyen Telki végzett (144,0), utána Üröm (138,1), a tavalyi első Csopak (137,2), majd Paks (133,7) és Nagykovácsi (133,2) következik. Budapestnek 5 olyan kerülete van, ahol Telkiét is meghaladja az egy főre jutó vásárlóerő.
A legszegényebb települések sorrendjében alig történt változás, ám az indexértékek tovább csökkentek. Az 5. legszegényebb település idén Vilmány helyett Taktakenéz, az utolsó 4 település (Kántorjánosi, Szendrőlád, Alsószentmárton és Tiszabő) sorrendje megegyezik a tavalyival.
A közlemény szerint a vásárlóerő-index évek óta Budapest XII. kerületében a legmagasabb (161,9). Ezt szembeállítva a legszegényebb Tiszabő vásárlóerő-indexével (40,4) majdnem pontosan négyszeres jövedelemkülönbség fedezhető fel.
A GfK Hungária évente vizsgálja a hazai vásárlóerő alakulását. A kutatás célja a lakosság és a háztartások rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmének meghatározása. A GfK által számolt vásárlóerő alapjául a bevallott jövedelmekről összegyűjtött adatok szolgálnak, kiegészítve az aggregát mutató kialakítását sok más forrással – így például a vonatkozó munkanélküliségi statisztikával, a lakosság és háztartások számával, vendégéjszakák számával, személygépkocsi-ellátottságával, vállalkozók és vállalkozások számával, a vezetékes telefonnal való ellátottsággal.