Dorka, Krisztián és Zoli – három sikertörténet

A gyenge iskolai teljesítménynek, a tanulási nehézségeknek

 sokféle oka lehet, olyanok is, melyekre egyáltalán nem gondol a gyermekéért aggódó szülő. Tanácsadásunkon a megfelelő tesztekkel, vizsgálatokkal és a szakértő tapasztalatával ilyen esetekben is megtaláljuk a megoldást. Sokszor már az is segít, hogy ilyenkor másként kommunikál egymással a szülő és a gyerek. A tanácsadó jelenléte megszakítja a dac, sértettség, fenyegetőzés, ígérgetés jól ismert otthoni forgatókönyvét. Ettől mindkettőjükben új felismerések születhetnek, ami már a változás előszobája. Ám az iskolai teljesítmény tartós javulásához gyakran ennél több kell: szakszerű fejlesztés, hiányzó készségek kialakítása, megerősítése, ügyes tanulási technikák begyakorlása. Vagyis a problémákra mindig személyre szabott megoldást keresünk.

 

Íme három tanácsadás összefoglalása: a probléma, ahogy a szülők látták, aztán a megoldás.

Dorka (1. osztály) – olvasási problémák

Elsős kislányomnak, Dorkának sehogy sem ment az összeolvasás. A betűkből is nehezen képzett szótagokat, a szavak összeolvasása pedig megoldhatatlan feladat volt számára. Nem értette, mit kell csinálni. A tanító néni sürgetett bennünket, szinte naponta írta a füzetébe, hogy gyakoroljuk otthon minél többet. Én próbáltam segíteni, de szegény nem is értette, hogy mit kérek tőle, és úgy láttam el is ment a kedve az egésztől. Később aztán már csak durcásan hallgatott. Ekkor kerestük meg Önöket.

Az életrevaló, vidám – bár megérkezéskor kicsit megszeppent – kislányról a tanácsadáson az derült ki, hogy minden értelemben megfelel az iskolaérettség követelményeinek, szeret és akar iskolába járni, tanulni, de a betűk majd a szótagok összeolvasása váratlanul szakadt rá. Pár héttel korábban betegség miatt nem volt iskolában, és azóta nem tudta felvenni az olvasástanulás fonalát. Mivel a megfelelő tesztek alapján, de amúgy láthatólag is más oka nem volt az elakadásnak /lehetett volna/ hamar eljutottunk a megoldásig. Röviden játékosan gyakoroltunk és a gyermek hamar ráérzett a lényegre. Az anyukával megbeszéltük, hogyan mélyítsék otthon a frissen megszerzett tudást, mely szakkönyvek, módszerek segíthetnek a továbbiakban. Megállapodtunk, hogy pár héttel később telefonon konzultálunk a helyzetről, az alapján a kislánynak a tanácsadás óta nincs problémája az iskolában.

Krisztián (6. osztály) – diszlexiás

Hatodikban derült ki, hogy diszlexiás a fiam. Nem értettük, hogy miért tanul annyira nehezen, utál olvasni, csak akkor tud felkészülni, ha felolvasom neki a leckét. Az iskolában elkönyvelték, hogy buta meg lusta, de én látom, hogy mennyit küszködik és tudom, hogy okos a gyerek. Elvittem a Nevelési Tanácsadóba, ahol kiderült a diszlexiája. Sajnos ettől azonban nem oldódott meg a problémája, mert nem fejlesztik, nincs az iskolában fejlesztő pedagógus, a Nevelési Tanácsadóban pedig nincs kapacitás a nagyok számára. Rajtuk keresztül jutottunk el Önökhöz.

Krisztián sajnos a kezeletlen diszlexiásokat jellemző „szövődményektől” is szenved: félénk, szorong, retteg a hangos olvasástól – a tanácsadásra alig lehetett betuszkolni. Akkor nyugodott meg kissé, amikor alaposan megbeszéltük: a diszlexia nem betegség, nem fogyatékosság, hanem egy eltérő információfeldolgozási mód az agyban, aminek semmi köze a szellemi képességekhez. A diszlexiások nehezebben tanulnak meg olvasni, de meg tudnak tanulni és gondjuk lehet a szövegértéssel, de ez is korrigálható. Mindehhez azonban nagy kitartás és türelem kell. Krisztiánnak legalább egy, esetleg több év fejlesztésre lesz szüksége, és rövid távon – egy-két hónapon belül – a tanulmányi eredménye ettől még nem fog javulni. A heti két egyéni fejlesztő óra mellett otthon is ugyanannyit kell gyakorolni. Krisztián három hónapja jár hozzám egyéni fejlesztő órákra, a javulás nem ígérkezik gyorsnak, ami a későn felfedezett diszlexia esetében elég gyakori. Jó hír viszont, hogy a lelki állapota, önértékelése ugrásszerűen megjavult, elfogadta a tényt, hogy diszlexiás, amin lehet javítani.

Zoli (7. osztály) – nem érdekelte az iskola

Egyre jobban aggódtam a fiam miatt, a tanulással, a magaviseletével is bajok voltak. Mindig megbíztunk benne, kis korától nagyon önálló volt, felső tagozatban már sosem ellenőriztük a leckéit. Talán ez ütött vissza… A férjemmel mindketten sokat dolgozunk, sokszor este nyolcra erünk csak haza, nem tudtuk, mivel tölti a gyerek egész délutánját. Mint azt persze sejthettük volna, egyáltalán nem tudta beosztani az idejét, csak netezett, a barátaival beszélgetett, zenét hallgatott, sőt, mint kiderült, megesett, hogy nem is volt otthon, csak mire mi megérkezünk, akkor esett be a lakásba. Ha számon kértük a jegyeit, szemtelenül válaszolt, vagy csak a vállát vonogatta, hogy őt ez nem érdekli. Megpróbáltuk érdekeltté tenni a tanulásban, minden jó jegyért kapott egy kis pénzt, de ez is csak egy-két hétig hatott. Nagyon aggódtunk mi lesz vele, ha nem veszik fel oda ahová szerettük volna, a hármas átlagával. Tanácstalanságunk persze sokmindenkivel megosztottuk, közülök ajánlotta valaki ezt a honlapot.

Zoli a szüleivel jött a tanácsadásra, de láthatóan nem sok kedve volt a találkozáshoz. Kiderült, hogy korábban sem sokat foglalkozott otthon a tanulással, megélt abból, amit az órán hallott. Hatodiktól hanyatlik a teljesítménye, most többnyire ketteseket hoz. A képességei, készségei alapján ennél többre lenne képes, és a beszélgetés során egyre több hajlandóságot mutatott arra, hogy segítséggel változtasson a jelenlegi helyzeten. Elmondta, rosszul érzi magát egyedül a lakásban, hiányoznak neki a szülei, van hogy fél, ezért is keresi egyfolytában a barátok társaságát. A szülők belátták, hogy túl korán és túl nagy önállóságot adtak Zolinak. Nem alakult ki nála a rendszeres tanuláshoz a megfelelő szokásrend, nem tapasztalta meg a folyamatos szülői gondoskodást és felügyeletet azokban az években, amikor erre leginkább szüksége lett volna. Szerencsére a szülők és Zoli is változni akar, ezért került sor második találkozásunkra. Addigra mindhárman megemésztették az előző heti, indulatokat sem nélkülöző őszinte beszélgetést. Az édesanya elhatározta, hogy munkái átszervezésével igyekszik minden nap legkésőbb ötre hazaérni. Zoli pár hét múlva eljött tanulási tréningünkre is, ahol már egyértelműen látszott hozzáállásán és hangulátán a pozitív változás. Ez aztán a tréningen tanult technikákkal kiegészülve egyenesbe hozta iskolai munkáját, eredményei látványosan javultak.