Orbán Viktor miniszterelnökkel közöl
interjút az Economist internetes változata. A magyar kormányfő a múlt heti londoni látogatásakor készített interjúban – amelyből a tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat kelet-közép-európai blogrovata (Eastern Approaches) ismertet részleteket – kifejti, hogy a demokráciáknak, ha versenyképesek akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell. Mindenekelőtt csökkenteniük kell az adósságfüggőséget, több figyelmet kell fordítaniuk a termelésre, és tisztességes állásokat kell teremteniük a kétkezi munkásoknak. Az eladósodottság Orbán szerint nemcsak gyengíti az országot, hanem a döntéshozatalt is akadályozza.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány a jelenlegi 56 százalékról az amerikai gazdaságra jellemző 75 százalékra szeretné emelni a foglalkoztatottsági rátát. A kormányfő szerint az 1989-es változások egyik „mellékterméke” a globalizáció volt, amely egyedülálló versenyesélyt kínált a szegény országoknak. „Azok a kevésbé fejlett országok, amelyek 20 éve mögöttünk voltak, most versenyképesebbek, mint mi (…) ezek a felzárkózó országok viszont nem demokráciák” – idézi a lap a miniszterelnököt.
Az előző kormány kinevezettjeinek eltávolítására vonatkozó felvetésre az Economist blogja szerint Orbán Viktor kijelentette: a 2002-ben hatalomra került szocialista kormány „brutálisabb volt”, mint „most a Fidesz”. A „balos tisztogatást” akkor 144 büntetőjogi vizsgálat kísérte, amelyet az általa vezetett előző kormány hivatalnokai ellen indítottak – írta Orbán Viktort idézve az Economist blogrovata. Orbán emlékeztetett arra, hogy sok más országban – például az Egyesült Államokban – is léteznek politikai kinevezettek. A kormányfő szerint a Fidesz által fontos közpozíciókba kinevezettek egyrészt nem feltétlenül pártemberek, másrészt alaposan felkészült szakemberek. Amikor arról kérdezték, hogy nevezzen meg olyan, a kormánya által kinevezett személyeket, akik nem számítanak párthű embereknek, Orbán Járai Zsigmondot említette, aki sohasem volt a Fidesz tagja, Warvasovszky Tihamért, az Állami Számvevőszék szocialista alelnökét, valamint Bihari Mihály alkotmánybírót.
A blog szerint a „posztkommunista” szó Orbán számára nemcsak jelző, hanem politikai struktúra is, törékeny politikai intézményekkel és gyenge pártokkal, és olyan gazdasággal, amelybe a régi elit bebetonozta magát a jól jövedelmező és erős kartellekkel és monopóliumokkal.
Az interjúban Orbán az Európai Uniót is hibáztatja az alacsony gazdasági növekedésért és a strukturális támogatások lassú szétosztásáért, de elismerte, hogy mindennek a mentalitás is oka. Szerinte a legfőbb probléma a bizalom hiánya, ami az elmúlt húsz év „posztkommunista” korszakát jellemezte.
A gazdaságról szólva Orbán Viktor kijelentette: „Meg kell győznünk a vállalatvezetőket és a vállalkozókat arról, hogy az állam nem az ellenségük, és az általunk végrehajtott változtatások nem átmenetiek.” Az Economist a blogbejegyzés bevezetőjében azt írta, hogy Orbán Viktort bírálói „az önkényuralom előhírnökének” tekintik, akinek vezetése alatt a gazdaság „pillanatokon belül összeomlik”. A bírálók ugyanakkor zömmel a kormányfő politikai riválisai.
A blog ugyanakkor emlékeztet arra, hogy miközben Magyarország a „veleszületett nemzeti cinizmussal birkózik”, addig a külvilág továbblép. Az Economist blogja az interjúrészletekhez fűzött megjegyzésében azt írja, Magyarország gazdasági nehézségei súlyosak, a magyar gazdaság jobban ki van téve az euróövezeti káosznak, mint bármelyik környező ország, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Magyarország „már nincs az intenzív részlegen”, ahol 2008-ban, az IMF-segélycsomag idején volt. Orbán Viktor zűrzavart örökölt, de – néha megkérdőjelezhető intézkedésekkel – ellenőrzés alá vonta a közfinanszírozást – állítja az Economist blogja. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a magyar választási rendszer „a győztes mindent visz” elvén alapul. A folyóirat szerint a Fidesz erőteljes felhatalmazást kapott 2010-ben, és azóta – támogatóinak helyeslése közepette – él is a stabilizációra és reformra szóló felhatalmazással.
Az Economist a szomszédos országokkal ápolt viszonyról is kérdezte a magyar miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy míg a szlovákok fenyegetve érzik magukat a magyarok miatt, addig a románok nem. Arra a felvetésre, hogy miniszterelnökként mit tehetne azért, hogy a szlovákokat ennek az ellenkezőjéről meggyőzze, Orbán Viktor azt mondta, ez nem az ő feladata, és a szlovákoknak meg kell tanulniuk együtt élni a helyzettel, amelyben vannak. A blog megjegyzi, hogy ebben a kérdésben a rugalmasságot és a kompromisszumkészséget nem igazán tekinti célravezetőnek a magyar kormányfő, és példaként a Híd-Most magyar-szlovák vegyes pártot hozza fel, amelynek a céljaival és összetételével sem ért egyet. „Ne tegyünk úgy, mintha az etnikai különbségek nem lennének fontosak” – mondta Orbán az interjúban.
A blogbejegyzés emlékeztet arra, hogy ellenzékben a Fidesz az orosz vezetés kemény kritikusa volt, mára azonban jelentősen megváltozott a hangnem. Orbán az interjúban kijelentette, hogy szerinte „a levegőben van az Oroszország és az EU közötti stratégiai szövetség”.
A bejegyzés szerzője azt írja, hajlamos elfogadni az orbáni politika és gazdaságszemlélet néhány elemét. Szerinte nem lehet túl szigorúnak lenni egy olyan vezetővel, aki nagyon erős mandátummal a háta mögött, ráadásul gazdasági vészhelyzetben átírja kicsit a szabályokat akkor, amikor a „régi európai országok” nyíltan megszegik a szabályokat, és a bankárok felelőtlenül viselkednek. A szerzőt aggasztja viszont Orbán hozzáállása Szlovákiához, valamint Oroszországhoz és Kínához.