2011. november 25-én 9.00 órától a Debreceni Ítélőtábla dr. Gömöri Olivér vezette büntetőtanácsa ítéletet hirdetett és az elsőfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság ítéletét megváltoztatta, vagyis:

 

I. rendű Lakatos Istvánné vádlott
bűnös
előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, és
kiskorú veszélyeztetése bűntettében,
ezért a bíróság 17 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

II. rendű Rákosi Norbert vádlott
bűnös
nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében,
ezért a bíróság 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, ezenkívül vele szemben 100,000 Ft vagyonelkobzást alkalmazott.

Az Ítélőtábla súlyosította a vádlottakra kiszabott büntetéseket, az elsőfokon kiszabott 15- és 12 éves fegyházbüntetésekhez képest.

A tényállásról röviden:

A családjával Ilk településen élő I. rendű vádlott és férje közötti kapcsolat megromlott, a sértett rendszeresen bántalmazta a feleségét és gyermekeit; az I. rendű vádlott elhatározta, hogy ennek véget vet, az utolsó cseppet egyébként az jelentette, amikor a sértett a sót a legkisebb gyermeke szemébe csapta.

Az I. rendű vádlott gyakran panaszkodott unokatestvérének, a II. rendű vádlottnak, hogy milyen körülmények közt élnek, illetve arról, hogy a férjétől valamilyen módon meg kíván szabadulni.
Az I.- és II. rendű vádlott 2009. június 26-án véletlenül találkoztak Vásárosnaményban a buszmegállóban.
Ekkor az I. rendű vádlott felvetette, hogy amennyiben a II. rendű vádlott segít neki megölni a férjét, a segítségért 350,000 Ft-ot ad.
A II. rendű vádlott ebbe beleegyezett és megállapodtak abban, hogy 2009. július 4-én a II. rendű vádlott elmegy segíteni a sértettnek ekekapázni és ezen alkalommal az I. rendű vádlottal megölik a sértettet.

Az I. rendű vádlott nyugtatót vásárolt két nappal a cselekmény előtt, azért, hogy azt a bűncselekmény napján beadja a férjének, azért, hogy elaludjon.

2009. július 4-én reggel a vádlottak még telefonon egyeztettek és megbeszélték, hogy a cselekményt aznap végrehajtják. Az asszony a sértett kávéjába keverte a nyugtatót, a férfi pedig megitta azt.
Az I. rendű vádlott, a sértett és legidősebb fiuk lovas fogatra ültek és azzal kimentek Kisvarsány külterületén lévő földjükre.

Előzőleg az asszony elrejtett a lovaskocsin egy disznóölő kést; útközben a sértett elkábult, ezért őt lefektették a fasorba. Az asszony többször is hívta telefonon a II. rendű vádlottat, aki a helyszínre ment.

Odaérkezve mindketten odamentek a sértetthez, aki kábult állapotban volt. Ekkor a II. rendű vádlott egy esetben ököllel megütötte a férfit, aki erre eszmélni kezdett, ettől mindketten elszaladtak a közeléből.

Ezt követően a felesége visszament a sértetthez és megnyugtatta, hogy nem volt itt senki, majd kiskorú fiukat elküldte a helyszínről.
A II. rendű vádlott keresett egy fakarót és azzal a sértettet többször megütötte, miközben az asszony magához vette a kocsira rejtett kést.
A kést átadta a II. rendű vádlottnak, aki a sértetthez ment és háromszor mellkason szúrta a sértettet, majd hasra fordította és megpróbálta a kést a hátába szúrni.
Mivel ez nem sikerült, odahívta az I. rendű vádlottat azzal, hogy most ő következik.

Az asszony megkísérelte a férjébe szúrni a kést, azonban ez nem sikerült, ezért a kést a sértett hátához tartva II. rendű vádlott a nála lévő karóval a kés fokát ütve a kést a sértettbe beleszúrták, ezt 3-4 alkalommal megismételték.

Amikor észlelték, hogy a sértett már nem él, az I. rendű vádlott szólt a fiának, hogy jöjjön oda és segítsen feltenni a lovaskocsira édesapja holttestét.
A holttestet hárman feltették a kocsira, majd később a Gyürei út melletti földúton levették és egy fasorban elrejtették.

Az I. rendű vádlott kivette a pénztárcát férje zsebéből és az abban lévő 120,000 Ft-ból 100,000 Ft-ot átadott a II. rendű vádlottnak, 20,000 Ft-ot pedig megtartott.
Ezután hazamentek, letisztították a kocsit, illetve az I. rendű vádlott átadta a kést a II. rendű vádlottnak, hogy azt rejtse el; a férfi a kést és a sértett pénztárcáját elásta.

Még ugyanezen a napon az I. rendű vádlott értesítette a rendőrséget a férje eltűnéséről, illetve felhívta a rokonokat és azt mondta nekik, hogy a férje még reggel ismeretlen helyre távozott.
A keresést végző rokonok és ismerősök az I. rendű vádlott útmutatása alapján másnap, 2009. július 5-én találták meg a férfi holttestét.

A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelte a hasonló bűncselekmények elszaporodott voltát és a társas elkövetést, az I. rendű vádlottal szemben, hogy közeli hozzátartozó sérelmére, egy másik közeli hozzátartozót is a cselekménybe bevonva követte azt el.

Enyhítő körülményként az I. rendű vádlott javára értékelte, hogy részletes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett.
A II. rendű vádlott esetében a bíróság enyhítő körülményt nem talált.