Nem lesz választókerületi székhely Kazincbarcika, Edelény, Encs, Szerencs.
Abaújt kettécsapták, Miskolcot is.
Az erődemonstráció jellemzi a vasárnap este Lázár János által benyújtott választási törvényjavaslatot – írja gyorselemzésében a Political Capital. Szerintük a választókerületi aránytalanságból adódó alkotmányos problémát alapvetően megoldja az új törvény szövege, de úgy vélik, távolról sem önkorlátozó megoldás született.
Mint írják, alapkövetelmény volt, hogy bekerüljön a törvénybe: a választókerületek „összefüggő területet alkossanak”. A körzetek továbbá nem léphetik át a megyei és a fővárosi határokat (a Dunát egyébként igen; egy választókerületet fog alkotni a teljes budapesti I. és V. kerület, amihez a VIII. és a IX. kerületből is hozzácsapnak egy-egy városrészt). Csak azok a nagyvárosok oszthatók több egyéni választókerületre, amelyekben „a választásra jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak átlagos számát”. Magyarul ez azt jelenti, hogy azokat a városokat, ahol nincs legalább kb. 75 ezer választó, nem lehet több kerületre bontani.
Mégis hiányoznak olyan elvi meghatározások – mutat rá a Political Capital –, hogy a választókerületeket arra törekedve kell kialakítani, hogy azok minél jobban visszatükrözzék az adott régió településszerkezetét. Ennek hiányában fordulhat elő, hogy míg a legtöbb érintett nagyvárost (például Miskolcot, Szegedet, Pécset) úgy osztották több kerületbe, hogy mindegyikhez hozzácsaptak agglomerációs településeket is (hol többet, hol kevesebbet), addig Debrecenből vagy Székesfehérvárból olyan kerületeket is sikerült kivágni, amelyek mentesek a kistelepülésektől. A térképrajzolók ceruzáját itt már akár az elmúlt választások szavazóköri lebontású adatbázisa is mozgathatta – vélelmezi a Political Capital.