Az év kronológikus áttekintését követően érdemes azt is megnézni, mi teljesült az egy évvel ezelőtt Kriza polgármester programjában vállaltakból. A pontokba szedett programról az alábbi bevezető szól: ” Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a város a következő években végre fejlődési pályára álljon. Ezért a pártvezetés és a helyi Fidesz szervezete közösen olyan csapatot állított össze, amely tudja: hogyan mozdítható ki Miskolc jelenlegi, válságos helyzetéből, illetve miként válhat a leggyorsabban fejlődő városok egyikévé.”
Lássuk mi történt / mi nem történt a Munkahelyteremtés programpontjai alapján Miskolcon
1. A jövőkutatás eredményeit figyelembe véve a város gazdaságának fejlesztésében a csúcstechnológia betelepítését kell szorgalmazni. Ezzel összefüggésben egymást erősítő gazdasági folyamatok beindítása szükséges.
Az elmúlt évben a városvezetés az „egymást erősítő gazdasági folyamatok beindításával” foglalkozhatott, mivel gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban csúcstechnológia betelepüléséről nem volt híradás. Egyetlen ilyen beruházásról volt hír (LED üzem telepítése) azonban arról is mindössze egy szándéknyilatkozat készült Kriza polgármester távol-keleti utazása alkalmával. (Ugyanerről a gyárról a heti Miskolci Naplóban, azonban mint „dominánsan magyar” befektetőről beszél Kriza polgármester.)
2. A környezetbarát, 21. századi technológiák meghonosításával Miskolcnak ki kell hagynia egy fejlődési lépcsőfokot, ha nem akar végleg leszakadó térség maradni.
Azon kívül, hogy a városvezetés kissé távolságtartóan viselkedett eleinte a geotermikus beruházást végző PannErgy-vel, a környezetbarát technológiával kapcsolatos fejlődési lépcsőfokok meghatározására nem került sor, így azok kihagyásáról sincs információ.
3. Az észak-magyarországi térségben Miskolc központi szerepének a környező településekkel való együttműködésben, a magyarországi régiók helyi képviseleteinek kialakításában, a közösségi energiatermelésben, illetve a városképben is meg kell jelennie. Ez utóbbinak része az átfogó, mindenre kiterjedő panelrekonstrukció is.
A programpont első felével kapcsolatban nem láttunk markáns elmozdulást.
„813 millió forintból újabb 1143 panellakás újulhat meg Miskolcon. Ez azonban csak a 2009-es pályázatok első fordulós döntése, a többi, még el nem bírált pályázat ügyében az év második felében dönt a Zöld Beruházási Program – jelentette be Kriza Ákos 2011 áprilisában. Majd szeptember végén bejelentették, hogy tizenhat panelépítésű házban kezdődhetett el a panelfelújítás.
4. A tudásalapú, innovatív gazdaság fejlesztésben elengedhetetlen a vállalkozásokat képviselő B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Miskolci Egyetem, a szakképző intézmények és a város szerves együttműködése.
A Kamarával szoros viszony alakult ki a kampány időszaka alatt. Létrejött a Gazdasági Tanácsadó Testület, munkájukról semmiféle híradás nincs, pedig feltehetően épp ott alakul ki a programpontban elengedhetetlennek nevezett együttműködés. A Miskolci Egyetemmel való szerves együttműködésnek jelét nem látni, hacsak abban nem, hogy a városi cégvezetők között többen is ott végeztek, illetve dolgoztak.
5. Takarékos, a közpénzek felhasználására szigorúan odafigyelő, Miskolc költségvetését további hitelekkel nem terhelő gazdálkodásra van szükség. A városi cégekből kiszervezett egyes tevékenységeket újra városi hatáskörbe kell rendelni.
A takarékossággal kapcsolatban Kriza polgármester személyes tapasztalatairól tájékoztatta a pedagógusokat szeptemberben. („Mondok egy példát Önöknek, megkérdeztem a sofőrömet hogy milyen autógumit szántak erre az autóra. Kiderült, hogy az eredeti szándék az volt … lényeges hogy tudják ezeket a példákat, hogy hogy működik egy önkormányzat működése 60 ezer Ft-os darabonkénti autógumit szántak, ami 15 ezer forintért kapható a boltban. Amikor megkértem őket hogy ne, lehetőleg ne, ilyet vegyenek, mert ezt nem fogom elfogadni, tehát tűrhetetlen helyzetet tapasztaltunk…”
A további hitelek felvételével kapcsolatban a tények szembemennek a programmal, hiszen decemberben 4 Milliárd forint hitel felvételére került sor. A több mint két milliárdos zárolással összefüggésben Kriza polgármester azt nyilatkozta: „A zárolás akkor is megszűnhet, ha működési hitelt kap a város. Az erre kiírt közbeszerzési eljárás első fordulója ugyanis részben eredménytelenül zárult. A közbeszerzési eljárást három részre írtuk ki, ebből az egyik sikeres volt, a másik kettőre nem kaptunk ajánlatot a bankoktól.”
Ezek után Kriza polgármester a múlt héten interjút adott a Miskolci Naplónak. A „nehéz kérdésekre” adott válaszok között kijelentette: „Azt már többször is elmondtam: eddig nem vettünk fel, és nem is szeretnénk felvenni működésre hitelt.”
A városi cégekből kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatban több részterületen is teljesült egy-két vállalás, azonban ellentétes irányú folyamatokból több is van. Így készítette budapesti cég Tapolca fejlesztésének sokadik tanulmányát, holott a városnak több ezzel a területtel foglalkozó társasága is van.
6. Növelni kell a városnak, mint munkaadónak a szerepét. Saját beruházásokat kell indítani, a pályázatokon a helyi cégeknek kell előnyt biztosítani. A helyi cégek összefogását, klaszterbe szerveződését támogatni kell, hogy nagyobb projektekben is vezető szerepet vállalhassanak.
A város, mint munkaadó Kriza polgármester előtt is az egyik legjelentősebb volt Miskolcon. Ehhez képest a tavaly december óta tartó elbocsátások, és a zárolás okozta költségvetési problémák alapján nem látszik, hogy sikerült volna teljesíteni a vállalást. A pályázatokon a helyi cégek számára lehet hogy az is elég volna, ha tudnák mire is kell készülni.
Ma Miskolcon egy helyi vállalkozás, ha látni szeretné, milyen Önkormányzati pályázatokon indulhat el, segítséget kaphatna a város közbeszerzési tervéből.
Ez a miskolc.hu oldalon a „Közérdekű adatok / Önkormányzat – tevékenység, működés / Közbeszerzés” aloldalon elérhető. Azazhogy egyáltalán nem érhető el, csak a 2010-es adatok vannak fent, és olyan kiírások, melyek évek óta lejártak.
Valamiért egy éve nincs rendszeresen karbantartva a város honlapja, a friss információk Kriza polgármester saját honlapjára kerülnek fel.
Olyan, mintha állna a város. A „Közérdekű adatok / Polgármesteri Hivatal – gazdálkodási adatok / Működés / Szerződések” alatt azt láthatjuk, hogy Miskolc 2011-ben összesen 22 db 5 MFt feletti szerződést kötött, a Miskolc Holding pedig 9-et.
Ugyanígy üvegzseb szabály vonatkozik a 100%-os tulajdonú városi cégekre is. Sem a Miskolci Városfejlesztési Kft., sem a Tapolca fejlesztési ill. a Turisztikai Kft. szerződései nem érhetők el. Tapolca legújabb tanulmányát 3 Millióért készítette a budapesti Eurospa Kft a Miskolci Városfejlesztési Kft. megbízásából. Azt, hogy ezt milyen forrásból fizették nem tudhatjuk meg, mert az MVF – ha igazak a városnak a boon.hu kérdésére adott válaszai – külön erre megbízást nem kapott. Az ígért transzparens működés pedig sok kételyt eloszlatna.
7. Az önkormányzati tulajdonú, kiadatlan ipari telephelyeket, ingatlanokat használatra át kell adni azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek új munkahelyeket teremtenek és foglalkoztatás-bővítést valósítanak meg.
Ilyen előterjesztést eddig senki nem fogalmazott meg a miskolci Közgyűlésben.
8. Ha önkormányzati beruházást végző vállalkozás alvállalkozót is igénybe vesz, az önkormányzatnak az alvállalkozók közvetlen kifizetését is szerződésbe kell foglalnia.
Erről szólt egy évvel ezelőtt az építőipari lánctartozások ellen született törvény. Ma Miskolcnak inkább az önerő kifizetése okozza a problémát, és a határidőben történő fizetés – ahogy ez a városháza építőjével is történt – a város ma inkább okozója a finanszírozási problémáknak, mint megoldója. Említést tehetünk még a Selyemrét kivitelezőjéről is. Itt a teljes közbeszerzésnek már a 6. programpont jegyében kellett volna megvalósulnia, mégis debreceni kivitelező nyert. A nyertes az a cég, aki a Kemény Dénes uszodát is építette, és akinek ki nem fizetett alvállalkozói az épület bontásával fenyegetőztek.
9. A nagybefektetők számára is megfelelő ipari parkokat kell létesíteni, a befektetőt pedig arra kell ösztönözni, hogy lehetőség szerint helyi beszállítókkal dolgozzon együtt.
Egyenlőre az biztos, hogy a Konecranes betelepülésével a Mechatronikai Ipari Parkban nincs több terület. Hogy hol lennének további ipari parkok? Kriza polgármester a heti Miskolci Naplóban arról számolt be, hogy „jelenleg új területek bevonásán dolgozunk”.
10. A vállalkozások számára non-profit pályázatfigyelő és támogató rendszer kiépítése szükséges.
A helyi vállalkozások támogatására létre kell hozni egy Miskolc–Budapest–Brüsszel Információs Központot is.
A vállalkozásoknak sokkal kevesebb információ is elég lenne. Ha Miskolc város és az önkormányzati tulajdonban lévő cégek transzparens módon működnének, máris helyzetbe hozhatnának számos helyi vállalakozót.
Valószínű, hogy nagyban segítené ennek a vállalásnak a teljesülését az, ha a Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai (mint pl. a MIK Zrt.), mint a gazdaságfejlesztésért és befektetés-ösztönzésért felelős cégcsoport a honlapjain elérhető információkat aktualizálná, és/vagy bővebb tartalommal töltené fel. A Miskolc Holding Zrt. honlapján található aktuális hírek szerint 2010. október 28. (A Miskolc Holding Zrt. elismerései) és 2011. szeptember 14. között (Megtakarítások az energetika területén) – közel egy év alatt – nem történt semmi.
A Mechatronikai Ipari Parkkal foglalkozó MIK Zrt. honlapján 2011. november 1-jén a főoldalon még mindig Molnár Zoltán ex-igazgató fog kezet a Wet Wipe Kft. ügyvezetőjével Káli Sándorral a háttérben alapkőletétel alkalmából.
Hogy mit takar a Miskolc–Budapest–Brüsszel Információs Központ? Erre még várni kell.
11. Támogatni kell a jól képzett munkaerő és a diplomás fiatalok helyben maradását – például önkormányzati bérlakás-programmal, ösztöndíjakkal, gyakorlati helyek kialakításával.
Erre a programpontra ismereteink szerint még nem jutott ideje a városvezetésnek, a Miskolc Holding Zrt. korábbi Tehetségprogramja pedig nem folytatódott.
Vélemény, hozzászólás?