Kriza polgármester választási programjának második  blokkja a biztonságról szólt. Kriza az éves összegzésre szervezett sajtóeseményen sokkal kevesebbet foglalkozott ezzel a 11 ponttal, mint a jövőkép ismertetésével. „Napirend előtt” meg kell említenünk, hogy a fénnyel kapcsolatban múlt héten közölt írásunk után egy nappal – az ÉMÁSZ-nak köszönhetően – megoldódott a karácsonyi díszkivilágítás körül kialakult méltatlan helyzet, majd ezt követően szinte azonnal újabb „fényes ötlete” adódott a városvezetésnek.

 

Gyanús, hogy ismét általuk generált problémáról van szó, hiszen először szakértői team által meghatározott időszakra és a spórolásra hivatkozva bemutatták azt, hogy milyen is korom sötétben Miskolc. Nem kapcsolták fel a közvilágítást abban az időszakban, amikor a világítási időszakból a legtöbben vannak az utcán – iskolából, munkából hazaindulók a legnagyobb forgalomban kivilágítatlan utcákon, zebrákon közlekedtek napokig – majd „a bölcs városvezetés meghallgatva a város lakóinak kérését” visszakapcsolta a világítást, sajnálkozva, hogy viszont így nem tudnak 20 milliót spórolni.

Az is lehet, hogy bemutatót láttunk (nem láttunk) milyen rossz is lehetne az élet a városban, és milyen jól megoldja a problémát a város vezetése.

Visszatérve a biztonsághoz, az előrelépéseket programpontonként szedve lássuk mi történt.

1. Hatékony együttműködést alakítunk ki az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzatok, a hatósági intézmény- és jogrendszer, a civil szféra, az egyházak, valamint Miskolc polgárai között.

Áttekintve a teljes évet az együttműködések zajlanak a civil szférával, a kisebbségi önkormányzatokkal és az egyházakkal. Az, hogy ez új együttműködés lenne, ráadásul hatékonyabb, nem állítható, az együttműködéseknek főként akkor látni nyomát ha valamelyik félnek konkrét problémája adódott. A civil szférát először, nyíltan két hete hívták egyeztetésre – a Miskolci Városfejlesztési Kft. hívta úgynevezett közösségi tervező workshopra – főtér ügyben, amelyre vonatkozóan maga Lengyel Katalin ügyvezető asszony is azt mondta, hogy ma még nem látszik, hogy milyen forrásokra pályázhat Miskolc. Hogy mit várnak a civilektől olyan kérdésben, melyben építészek is komoly vitákat folytatnak nem tudjuk, mint mondták: vagy az egyik korábbi pályamű, vagy több pályamű részeiből összeállított főtér alakul ki, vagy egy teljesen új. A hatósági intézmény- és jogrendszer komoly változáson ment át az elmúlt évben- kormányablakok, Kormányhivatal, stb. – ehhez viszont a Kriza csapatnak sok köze nem volt.

2. Munkahelyteremtő programokkal el kell érni, hogy minden családban legalább egy kereső legyen. Szociális bolthálózat kialakítását támogatjuk, amely a helyi, a város környéki és a hazai mezőgazdasági termelők minőségi termékeit részesíti előnyben.

Városi kezdeményezésű munkahelyteremtő program nem indult, így nem érhetett el semmit. Városvezető által bejelentve két társaság (az egyik jövőre 50 főt a másik 2013-ban 131 főt alkalmaz) érkezett Miskolcra, egyenlőre Kriza polgármester sem mondott erősebbet, minthogy ezek az első lépések. A szociális bolthálózat a kampányidőszak végét követően nagyot nem ugrott, annak nyomát sem látni például a beszerzési tenderekben, hogy a város „a város környéki mezőgazdasági termelők minőségi termékeit” előnyben részesítené. Értékelhető lépés volt az őstermelői piac kialakítása – bár nem erről szólt a programpont – annak építési és működési engedélyeztetése, forrásbiztosítása és az érdemi egyeztetés mellőzése a piac más szereplőivel viszont az előkészítetlenségről tanúskodik.

3. Tervünk a városi kórházak gazdálkodásának átalakítása, gazdasági társaságból közintézménnyé alakítása, az egészségügyi dolgozók számára közalkalmazotti jogviszony felajánlása.

Ez a pont egyenlőre legfeljebb terv maradt, az országos folyamatok alapján nem biztos, hogy reális vállalás.

4. A házi- és gyermekorvosi ellátórendszer egységes irányítása, új körzethatárok kialakítása, az ügyeleti rendszer megújítása, az időskorúak otthoni egészségügyi felügyeletének biztosítása szükséges.

Szintén tervállapotban az egységes irányítás és a többi területen sem történt nagy elmozdulás.

5. A Szinva medrének rekonstrukciója, a patakpart kiépítése elengedhetetlen. A város határában a Sajó folyó megfelelő árvízvédelmének megteremtése a környékbeli önkormányzatokkal és a kormányzattal együttműködve történhet.

Kriza polgármester erről tett említést összegzőjében amikor a biztonságról beszélt. Valójában annyi történt, hogy 2011. szeptemberében módosították az „Árvíz okozta károk helyreállítása Miskolc városában” című pályázat önrészét, mert a 2010. májusi árvízkor a víz a főleg zúzalékos utakat elmosta, valamint jelentős mélységű és szélességű vízmosások keletkeztek.( Kokilla utca, Hajnal utca) A Szinva elöntötte a Blaha Lujza utcát; elmosva a zúzalékos út pályaszerkezetét. Az utak helyreállítását az Önkormányzat forrás hiányában megkezdeni az árvizet követően nem tudta. 70 MFt értékű munka került elvégzésre a patakpart rekonstrukció során, a Sajó árvízvédelmének megteremtését nem Kriza csapata végzi.

6. Cselekvő szociálpolitikára van szükség: a passzivitásra serkentő juttatások helyett a segélyezés és a munkavállalás összekapcsolása, a segélyezésben tapasztalható visszásságok megszüntetése, a jogosultság szigorú ellenőrzése a feladat.

Ezzel kapcsolatban Kriza polgármestersége idején országos szinten rendeződtek az ügyek, ők legfeljebb a szigorú ellenőrzést végzik.

7. A hátrányos helyzetű családok problémáinak csökkentése a gyerekek és a szülők helyzetére egyaránt megoldást kereső, egyszerre induló felzárkózási programokkal történhet.

Konkrétan ilyen, új városi programot nem látni, a korábbi tehetséggondozó programnak már nyoma sincs.

8. A családvédelmi szolgálat megerősítése, a pedagógusok felkészítése a roma gyerekek nevelésére, feladatra vállalkozók számára premizálási rendszer kialakítása az önkormányzat feladata.

A Közgyűlésben a Jobbik többször is rávilágított a kérdés fontosságára, érdemi előremozdulást nem látni, a premizálási rendszer továbbra is elvégzetlen feladat.

9. Fontos a 4000 lyukói cigánycsalád számára külön intézményrendszer létrehozása helyben.

Lyukóban a fokozottabb rendőri jelenléten túl civil kezdeményezéseket látni, intézményrendszer alapokat sem.

10. Erős jegyzői jogkörre van szükség, helyi korlátozó rendeleteket kell életbe léptetni a kocsmák nyitva tartása, a közterületek tisztántartása, az illegális szemétlerakók felszámolása ügyében.

Szintén hangosabbak a civilek, mint a város közterületi tisztaság kérdésében. Kocsmák nyitva tartása ügyében nem készült önkormányzati előterjesztés. A közterületek tisztántartása hagy kívánni valót maga mögött, gondolva a kétszeri kaszálásra (előző években átlag 5-6 volt), valamint hogy nem is olyan rég, még térdig gázoltak az avarban a járókelők még a Városháza előtt is. Megemlítendő, hogy közel két hete Szemes István, a Települések Megmaradásáért Alapítvány elnöke sajtótájékoztatót tartott, miszerint „az egész városban alkotmányos válsághelyzet van, mivel az önkormányzat nem tudja biztosítani az alkotmányban is rögzített tiszta, biztonságos, egészséges környezethez való alkotmányos alapjogokat.”

11. A meglévő törvények és jogszabályok hatékony érvényesítésében a rendőrség, a tisztiorvosi szolgálat, a gyámügyi hatóságok közreműködésével az önkormányzatnak is részt kell vennie. Az intézkedési jogkörökkel is rendelkező közterület-felügyelet megerősítése, a térfigyelő kamerarendszer bővítése a városban szintén önkormányzati feladat.

A pont első mondata alapos értelmezés után is igaz. Augusztusban a városőrség takarékossági alapú megszüntetése után csak azért emelték 10 fővel a közterületesek számát (az 50 fő városőrség helyett ennyien jutottak az Avasra), mert nulla fővel lehetetlen lett volna a feladatellátás. 2011 szeptemberben átadták a Történelmi Avas kamerarendszer központját a Papszer 2. szám alatt és megkezdték a kamerakiépítést a belvárosban és az Avason, ez a korábban elfogadott pályázatokból valósul meg. Közel 10 fix kamerát cseréltek a pályázatban dome rendszerűre, komolyabb változásnak ezen túl nyoma nincs.

Ennyi történt egy év alatt biztonságunk ügyében, Kriza polgármester pedig elégedett az eredményekkel. A héten ugyanis arról kaptunk beszámolót, hogy Kriza polgármester 1 millió forint értékben adott műszaki cikkeket (fényképezőgépeket és LCD televíziót!) a rendőrkapitányságnak. Az átadáson hangsúlyozta: ez az ajándékozás szimbolikusan is kifejezi azt a hasznos és eredményes együttműködést, amely a városvezetés valamint a városi rendőrkapitányság új vezetése között kialakult. Kriza polgármester tudatta, hogy:
„Kapitány úrnak a hivatalban lépése óta a város vezetése és a rendőrkapitányság szoros egyeztetésbe van, hogy Miskolcon a közrend és közbiztonság kérdéskörét hogy lehet jobbá tenni, hogy lehet a várost biztonságosabbá tenni, és mi mindig megbeszéljük, hogy a város mit tud hozzátenni ahhoz a munkához amit a rendőrség végez, akár anyagiakban, akár eszközökben, akár a város hatósági szerepkört betöltő alkalmazottaival hogy tudja kiegészíteni azt a biztonsági hálót amelyet a rendőrség láthatóan az elmúlt időben sokkal nagyobb hangsúllyal tudott kivonni, és érzékelhető a Miskolciak számára is, hogy egy biztonságosabb városban élünk.”

Hogy Kriza polgármester hol érzékeli mindezt nem tudhatjuk, a 11 erről szóló programpont alapján viszont úgy tűnik a hálót kifeszítés helyett valóban inkább kivonták.