Páneurópai Roma Stratégia – egyebek mellett ennek a dokumentumnak a megvitatására hivatkozott az a tizenkét fideszes megyei önkormányzati elnök, akik a múlt héten az Azori-szigeteken töltöttek pár napot. Lapunk utánajárt, a stratégia valóban létezik, ám mindössze egy ajánlásgyűjtemény, amely jórészt már korábban megfogalmazott általánosságokat tartalmaz.
A Páneurópai Roma Stratégia az Azori-szigeteken megtartott Európai Régiók Gyűlésén tizenkét fideszes megyei közgyűlési elnök fogadtatta el. Az ügyből botrány lett, ugyanis a képviselők az utazás költségét közpénzből finanszírozták, de az egzotikus szigeten tett látogatást saját képviselőtársaik sem tartották elfogadhatónak. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökeként Szűcs Lajos, a Pest megyei önkormányzat vezetője szervezte az utat. Vele tartott egyebek mellett Mengyi Roland borsodi és Gelencsér Attila somogyi közgyűlési elnök is.
Maga a Páneurópai Roma Stratégia egy ajánlás-gyűjtemény, amelyet a Furmanné Pankucsi Márta és Szabó Tóth Kinga a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének munkatársai készítettek. A munkában részt vett Miskolc Cigány Kisebbségi Önkormányzata, a Romano Teatro Kulturális Egyesület delegáltjai, Farkas Félix, a megyei közgyűlés tagja, Lakatos Attila borsodi cigányvajda valamint Horváth József, a Miskolci Roma Integrációs Műhely vezetője. Bár az irat a páneurópai jelzőt viseli címében, az derül ki belőle, hogy a miskolciak mit tartanak fontosnak megvalósítani a romák integrációja érdekében.
A dokumentumot – úgy tudjuk – , ismeri Balog Zoltán és a Farkas Flórián fideszes képviselő vezette Országos Roma Önkormányzat is. Ugyanakkor a magyar kormány külön roma-stratégiát alkotott, amely határidőket, felelősöket tartalmaz, és ami a legfontosabb, megjelöli a forrásokat is, honnan és mennyit akar elkölteni az adott cél megvalósítására 2011 és 2015 között. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Balog nevével fémjelzett program uniós forrásokat használna fel. Ezzel szemben a Páneurópai Roma Stratégia jórészt már megfogalmazott általánosságokat tartalmaz.
A fideszes önkormányzati elnökök kezdetben azzal mentették a helyzetet, hogy a romastratégiért lobbiztak, valamint a megyei önkormányzatok jövőbeni területfejlesztési munkájához szereztek támogatást. Mindezek ellenére a későbbi magyarázatokban szó sem esett semmiféle romastratégiáról.
Hallgatásuk már csak azért sem érthető, mert az általuk képviselt megyék az ország hátrányos helyzetű régióihoz tartoznak, a roma lakosság aránya ezekben a megyékben a legnagyobb. Kérdéses, hogy ezek a megyék a következő években hogyan tudnak lobbizni annak érdekében, hogy a jobb gazdasági pozíciókkal és lényegesen nagyobb lobbierővel bíró magyarországi régiókkal felvehessék a versenyt. Az elmúlt évek tapasztatai azt mutatják, hogy ebben a versenyben nem voltak méltó „ellenfelek” és a források elosztásának területi egyenlőtlensége miatt is felerősödtek a társadalmi feszültségek, ami óhatatlanul a roma és a szegény lakosságon csapódott le.
A Hír Tv Rájátszás című műsorában Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő szintén a lobbira hivatkozva próbálta képviselőtársait mentegetni. Felhozott példája azonban pont arról szólt, hogy „a rászoruló Pest megye” mennyire alárendelt helyzetben van Budapesttel szemben, de a következő években Pest megye a régiós támogatásnak és képviselőtársak sikeres lobbijának köszönhetően végre helyzetbe kerül. Selmeczi nem Borsodot említette, nem is Szabolcs megyét, vagy Baranyát, és nem beszélt semmiféle roma stratégiáról. Gyengíti a szóvívő érveit az is, hogy Kovács Ferenc a Vas megyei közgyűlés elnöke elismerte a testület pénteki ülésén, hogy a felesége is elkísérte az Azori-szigeteken tartott november végi találkozóra, de mint mondta, felesége utazásának minden költségét maguk fizették.
Az önkormányzati vezetők egyébként bejelentették, hogy 200 ezer forintot fizetnek be jótékony célra – ezzel szemben, mint Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke elmondta: az út a tizenkét vezetőnek nagyjából ötmillió forintba került.
NÉPSZAVA-információ /