A rappert a jogvédők szerint szándékosan hallgatták ki tanúként, mert – a gyanúsítottakkal szemben – a tanú szinte mindenre köteles válaszolni. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, a rapper nem a Himnuszt, hanem a politikusokat bazmegelte.
A TASZ közleményében idézi Skoda Gabriellát, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjét, aki korábban már bejelentette, hogy „a kerületi ügyészség úgy ítélte meg, hogy a nemzeti jelkép megsértésének vétsége megállapítható, illetve ezen bűncselekmény gyanúja megállapítható, és ebből kifolyólag elrendelte a nyomozást az ügyben.”
A jogvédő szevezet szerint ennek fényében nyilvánvaló, hogy az ügyészség pontosan tudja, ki valósította meg a cselekményt, így Dopeman, azaz Pityinger László tanúként történő idézésének egyetlen célja és értelme az lehet, hogy a rappert megfosszák jogaitól.
Egy bűncselekmény gyanúsítottját ugyanis megilleti a védelem és a hallgatás joga. Senki nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. A tanút ezek a jogok nem illetik meg, a vallomástételt szűk körben tagadhatja meg, egyébként köteles válaszolni a kérdésekre.
Dopeman a TASZ közleménye szerint a rendőrségen a legtöbb kérdésre megtagadta a válaszadást arra hivatkozással, hogy bár szerinte nem követett el bűncselekményt, de az ügyészség álláspontja szerint igen, így élni kíván a mentességi jogával.
A TASZ álláspontja szerint a nemzeti jelkép megsértéséhez a sértő vagy lealacsonyító kifejezésnek közvetlenül a védett jelképre kell vonatkoznia. A zeneszámban a Himnuszra vonatkozóan ilyen kifejezés nem hangzik el, az előadó a „bazmeggel” politikai pártokról, politikusokról, vagy például a parkolócéduláról fejti ki a véleményét.
A feljelentők a TASZ szerint szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek, az ügyészség viszont a vélt vagy valós politikai elvárások miatt rendelhetett el nyomozást. A terhelti jogoktól való megfosztás kísérlete a vádhatóság hatalmi arroganciáját jelzi, ami rosszabb, mintha csak a szöveget nem értenék – írja a TASZ.
A jogvédő szervezet szerint a közvetlenül a nemzeti jelképre tett sértő vagy lealacsonyító megjegyzés esetében is kérdéses, hogy óvja-e az állam tekintélyét az érintettek büntetőjogi üldözése. „Az állam tekintélye – amit a nemzeti jelképek reprezentálnak – az állami cselekvés függvénye, és azt sohasem a kritikusok csorbítják, mégoly éles szavakat használjanak is. Szerintünk a véleménynyilvánítás alaptalan üldözése és a hatalmi arrogancia rombolja ma Magyarországon mind a demokráciát, mind az állam tekintélyét.”.