Tények Szentpéteri József (Joe Petersburger) természetfotós pályafutásáról
Tények Szentpéteri L. József (Joe Petersburger) természetfotós pályafutásáról
A magyar természetfotós szakma és annak szinte mindegyik képviselője 1998 óta szemtanúja Szentpéteri József sikerre vágyó törekevéseinek, amelyek során nem egy alkalommal etikátlan, megtévesztő és manipulált körülmények között készült fotókkal kápráztatja el a közönséget. A képei nem számítógépes manipuláció eredményei, annál sokkal rafináltabb, mélyen elítélt módszereket használ. A sok száz, hagyományos módszerekkel készült képe mellett, a sorozatok kiemelkedő alkotásait rendszeresen preparált állatok felhasználásával készíti, amelyeket megrendezett, de természetesnek tűnő körülmények közé helyezi el. Az eredmény olyan elképesztő látvány, amelynek nemcsak a közönség, hanem gyakran a nem eléggé hozzáértő, vagy éppen rohamtempóban dolgozó zsűri is bedől.
Ez olyan, mint amikor az atléták doppingolnak, és sorra nyerik a nagy, vagy olykor kisebb versenyeket.
S hogy a doppingsorozat tény színre kerüljön, az alábbiakban összeszedtük azokat a tényeket, amelyek körülveszik az önmagát természetfotósnak nevező Szentpéteri József tevékenységét. A szóban forgó fiatalember néptáncosi, preparátori, hímző művészi, gyógyszergyári orvoslátogatói és biológusi pályafutására ezúttal nem térünk ki.
Következzenek a tények Szentpéteri József (Joe Petersburger) természetfotós pályafutásáról
1998 ősze: Szentpéteri L. Józsefet kizárták a pályázatról, mert nem élő állatokról készült fotókkal pályázott
„Határozottan emlékszem, hogy az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Házban tartottuk a zsűrizést, amely nyílt zsűrizés volt, és a rendezőkön, a zsűri tagjain kívül még legalább 70 ember kísérte figyelemmel a vetítést és a zsűri munkáját. A svindli akkor bukott ki, amikor egy kuvikról készült fotónál a zsűri egy tagja jelezte, hogy az valószínűleg nem élő madár. Erre a zsűri kiválogatta a szerző összes képét a pályázati anyagból, és akkor derült ki, hogy szinte valamennyi kép manipuláció-gyanús. Repülő pózban bemutatott, felfüggesztett kékvércse, ugrónak látszó, vékony damilokkal kifeszített béka, és még több rovarfotó, de ezeket már nem tudom részletesen felsorolni. A zsűri engem, mint a naturArt elnökét megbízott, hogy kérjek nyilatkozatot a szerzőtől, arról, hogy a képek hogyan készültek. Természetvédelmi szempontból is aggályos volt a dolog, mert a diákon szereplő állatok között több védett és fokozottan védett faj is volt, és fennállt a gyanú, hogy a képek természetkárosítással keletkeztek. A képeket a zsűri végül a versenyből kizárta.” – dr. Kalotás Zsolt, a Természetvédelmi Hivatal akkori osztályvezetője, a naturArt – Magyar Természetfotósok Szöbvetsége akkori elnöke.
2003. május: Megjelent a tiszavirágzásról szóló képriport a National Geographic magazinban
A kép, amely megjelent a magazin nemzetközi kiadásának cikkében, majd a hazai kiadás címlapján is, nem élő állatokkal, és nem természetes körülmények között készült. Erre a tényre a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége sajtótájékoztatón hívta fel a közvélemény figyelmét. A fotón látható kérész nem mozog, és a lábai is természetellenesen állnak. A madár természetellenes, nem vadászpózban szerepel, és a szárnyai sem mozdultak be a vaku hatására, a szeme körüli hártya nem tanúskodik élő madárról. A folyton hullámzó Tisza nyomai sem fedezhetőek fel a képen. További fizikai és optikai ellentmondások is felfedezhetők a képen. Részletes elemzés itt olvasható:
http://www.naturephoto.hu/natgeo/page05.html
Források:
– naturArtMagyar Természetfotós Szövetség sajtóközleménye
2003. szeptember: A kiadó megvizsgálta a képeket
A washingtoni szerkesztőség közleményt ad ki, miszerint – röviden – minden rendben van a képpel. Mi tagadás, akkoriban még nem tudhatták, hogy mi fog történni pár hónappal később, amikor karácsony előtt megjelenik a fotós tiszavirágzásról szóló albuma, ahol egy másik képkocka látható a vitatott jelenetről.
A közlemény itt olvasható: http://www.ng.hu/Termeszet/2003/09/Jegmadar_ha_magyar
2003. december: Az Alexandra kiadásában megjelent A Tisza virágai című fotóalbum
A megjelent album címlapfotója egyben bizonyíték, hogy a májusban leleplezett manipuláció valóban megtörtént, mert a könyvben megjelent fotó és a NG-ben publikált képkocka részleteiben nem egyezik meg! Ez azt jelenti, hogy a jelenetről minimum két kép is készült, és miközben a 30–40 km/óra sebességgel mozgó madár nem mozdul meg a két felvételen, a vízben található tárgyak pedig elúsztak pár centimétert. Az animáció itt megtekinthető: http://www.naturephoto.hu/home/index.html
Hogyan történhetett ez meg? A fotósok egy-egy jelenetről általában több felvételt készítenek. Mivel a „bravúros felvétel” eredeti diája Washingtonban volt a National Geographicnak szerkesztőség páncélszekrényében, Szentpéteri József kénytelen volt a kollekcióból kiválasztani hozzá hasonló dia-kockát, és azt küldte el a pécsi kiadó szerkesztőinek.
A könyvben, és azt megelőzően több olyan kép is napvilágot látott, amelyek eredete erősen megkérdőjelezhető:
– http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0305/feature3/zoom6.html
A kép/ek elkészítésének körülményeiről Szentpéteri soha nem nyilatkozott, de az esetnek voltak következményei:
2004. július: a National Geographic elnézést kér egy hamis fotóért
A washingtoni szerkesztőségben ismét képbotrány. Tanúlva az előző év eseményeiből, a washingtoni National Geographic ezúttal elnézést kért az olvasóktól, amiért olyan fotó került publikálásra, amely nem fedi a valóságot. Az eset azért történhetett meg, mert a francia fotós Giles Nicolett nem tájékoztatta a szerkesztőséget a képek elkészítésének körülményeiről.
Forrás: http://ngm.nationalgeographic.com/ngm/0407/feature4/special.html
2005. március: a National Geographic leváltja a képigazgatót
Két problémás eset után, Kent Kobersteen távozik a magazintól, ahol az alábbi feladatot látta el: „Responsibilities included building the magazine’s cadre of staff and freelance photographers… ” Azóta szabadúszó. Az új képigazgató David Griffin lett.
Forrás:
– http://www.linkedin.com/pub/kent-kobersteen/1/78/416
– http://www.linkedin.com/pub/david-griffin/6/a10/387
2005. június: Szentpéteri képei átkerülek a Getty Images és az NG képarchivumába
Szentpéteri képei átkerülnek a Getty Images nevű képügynökség adatbázisába, ahol azok a National Geographic Image Collection darabjaiként vásárolhatók meg. Azóta tehát Szentpéteri esetében az általa hangoztatott „a National Geographic fotósa” kifejezés az alábbiakat jelenti: szabadúszó fotós, akinek a képeit több száz további szabadúszó műveivel együtt forgalmazza a Getty Images, a National Geographic Image Collection márkanév alatt.
Forrás:
– http://www.linkedin.com/pub/joe-petersburger/17/173/14
– http://www.nationalgeographicstock.com (search for: Joe petersburger)
2008. november: A National Geographictól távozik a tiszavirágzás publikációért felelős szerkesztő
A társaság egyik oszlopos tagja, John Echave, 21 év után távozik a magazintól. Az indokok ismeretlenek. John nem a természettudományos cikkekért volt felelős, hanem a kutatási projekteken dolgozott. A magyar fotós a felelős szerkesztő révén került az NG látókörébe, ezáltal is ő szerkesztette Szentpéteri anyagait.
Forrás: http://www.linkedin.com/pub/john-echave/11/18a/822
2009: Szentpéteri nevet vált
A Szentpéteri József néven ismert fotós, Joe Petersburgerre váltja a nevét, és domain címet is bejegyez ezen a néven.
Forrás: http://www.joepetersburger.com/bio_m.html
2010. január: Hamis képek a Magyar Sajtófotó pályázaton
A jégmadárról készült egy újabb fotósorozat, amellyel Szentpéteri nevezett a Magyar Sajtófotó pályázatra. A zsűrizés lezárása után az exif adatokból kiderült, hogy a képek egy része nem felrlt meg a kiírásnak, mert korábban készültek. A szervezők megkérték a szerzőt, hogy azokat vonja vissza és így megtarthatta a megszerzett harmadik helyet. Azonban így is a sorozatban maradt egy manipulált kép.
Mi is a baj a képpel?
– a madár alig érte el a vizet, és akkorát csobban, mint az elefánt. Természetes körülmények közt cseppmentesen szokott a vízbe csobbanni, és a testével nyílformát vesz fel, és nem szokott csapkodni a szárnyaival, mert azzal elriasztja a prédának szánt halakat.
– a bal oldalon látható csobbanási oszlop 5 cm-re van a szárnyaktól. Vajon mi okozhatta akkor a csobbanást?
– a jelenetről készült még egy kép, amely a fentebb említett NG Stockban is megtalálható. Az érdekessége az, hogy a két kép között – az exif adatok alapján – két és fél óra telt el, miközben a madarak testtartása és a csobbanás alakja is kísértetiesen hasonló, a háttér viszont természetes zöldről műtermi kékre változott.
Részletek és közelik:
http://fakenaturephotographers.blog.hu/2010/03/04/nehany_kinzo_kerdes_01
2010. február: Etikátlan kép a World Press Photo pályázaton
A világ legnagyobb sajtófotó pályázatán Szentpéteri akváriumban készült képpel nyert. A zsűri tagjai díjazták a bravúrt és az újszerűséget, de lévén többnyire sajtófotósok, nem ismerhették a jelenség természetszerűséget. Az egyetlen kompetens zsűritag David Griffin volt, a National Geographic képigazgatója, aki ismerte a képet és a fotóst is…
Forrás: http://www.origo.hu/foto/20100212-a-world-press-photo-palyazat-legjobb-sajtofotoi.html
Szentpéteri válaszai
Szentpéteri / Petersburger soha nem válaszolt a felvetett kérdésekre. A tisztességét oly módon próbálja igazolni, hogy a külföldi eredményeinek nagy hátszelet kreál azzal, hogy hazai PR ügynökséget bíz meg a közleménynek szánt hírei szétküldésével, abban a hitben, hogy azok homályba borítják a munkamódszereivel szemben korábban felvetődött kétségeket. Az ily módon kommunikált „hatalmas nemzetközi sikerek” mögött álló pályázatok színvonala ugyanakkor enyhén szólva megkérdőjelezhető, de mindenképpen alulmúlja a hazai pályázatok döntő többségét.
És imigyen vissza is tértünk a dopping-hasonlatra: „Ő bizonyára nem doppingolt, hiszen minden újság megírta, hogy nyert…”
Forrás: http://infovilag.hu/hir-22233-gyurgyalag_magyar_termeszetfotos_szentpe.html
Magyarázat
A magyar természetfotósok szeretnék, ha a fenti képek készítéseinek körülményeiről nyilatkozna a szerző, elfogadható magyarázattal szolgálna az általa elkövetett etikátlanságokat illetően, vagy egyszerűen kérjen csak bocsánatot.
Mindezt várják és elvárják a hazai természetfotósok, és a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége, amely tagjai között ismert természetvédők, nem egy National Geographic-fotós, több, valóban világszínvonalú díjat birtokló fotós, és tucatnyi, Az Év Természetfotósa díj birtokosa is van.
Képek:
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.10151032459845252.776414.264521680251&type=3
Lájkoljátok minél többen és várjuk a kommenteket!