Évát bevittem a Vasgyári Kórházba, bent akarták tartani, de ő nem volt hajlandó, akárhogy könyörögtünk neki. Délután elvittem a gyülekezetbe, ahol valamennyien imádkoztunk érte. Néhány héttel később az ózdi kórházban egy néger orvosnál halva szülte meg kisbabáját. Éva sorsa később mégis jól alakult, bár a kezdet drámai volt. Éva visszakerült alkoholista édesszüleihez, és amikor megjelent a faluban a budapesti lánykereskedő, eladták húszezer forintért neki. Reggel kellett átadni a pénzt. Megtudta ezt egy, a faluban élő idősebb, de rendes, dolgos férfi, elment a családhoz, és azt mondta, ő is ad húszezret, és ő feleségül veszi Évikét. A szülők megkérdezték Évikét, mit választ. Ő a házasságot választotta. A férfi jó embernek bizonyult. Állatgondozóként dolgozott különböző állattenyésztő telephelyeken. Vettek autót, lakást, három szép gyermekük született. Erzsike nevű kislányuk az 2004. május 1-jén született, azon a napon, amikor
Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, sőt, hazánkból ő volt az első kisbaba, aki már uniós polgárként látta meg a napvilágot, így nagy ajándékcsomagot kapott egy uniós szervezettől.
Évikéből kiváló háziasszony lett, aki gondosan neveli gyermekeit, sőt fogyatékos öccsét is magához vette. Vajon honnan vette azt a lelkierőt, hogy minta nélkül ilyen családot tudott felépíteni? Biztos, hogy belülről jött nála ez az erő.
Pém Mihályné