Megsemmisítette a lelkiismereti  és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság, közjogi érvénytelenség miatt – közölte a testület hétfőn az MTI-vel.
Mint írták, az egyházügyi törvény az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba.
Az Alkotmánybíróság a hozzá magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól beérkezett indítványok alapján megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.
Az Ab megállapította, hogy a házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért annak megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság kimondta: az egyházügyi törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó, zárószavazás előtti módosító javaslatot a házszabálynak – a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak a garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló – 107. paragrafusával ellentétesen nyújtották be és fogadták el. Ez az alkotmány 2. paragrafusa 1. és 2. bekezdésének, valamint 20. paragrafusa 2. bekezdésének a sérelmét eredményezte, ezért az Ab az egyházügyi törvény megsemmisítéséről döntött.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy – az alaptörvény VII. cikkének megfelelő – új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört.
A határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.