El akarja lehetetleníteni a fideszes városvezetés a Miskolcon három éve működő retrómúzeumot – állítja a gyűjtemény vezetője. A tavaly hivatalba lépett elöljárók mindenféle együttműködést megszüntettek Barna Györggyel, akinek ezek után már a fenntartás is gondot jelent. A Városháza szerint a pénzhiány diktálta lépéseiket.

 

A város egyik jól menő, a helyi közéletben is aktívan szerepet vállaló üzletembere úgy látja: a városvezetés el akarja lehetetleníteni kiállítóhelyét, a Lézerpont Látványtárat. Barna György magángyűjtő még 2008 májusában tette közszemlére Magyarországon ritkaságnak számító kollekcióját, ami azóta állandó kiállításként működik a városban.

 

Barna György a múzeum kialakításához nyert néhány pályázatot, ám több tízmillió forintot magánvagyonából áldozott a hobbijára. A korábbi önkormányzat kiadványaiban és programfüzeteiben rendre ott szerepelt a Lézerpont, így a Miskolcra látogató turisták könnyen tudomást szereztek a létezéséről. Aztán valami megváltozott.

„A 2010-es választások óta azt tapasztalom, hogy sokan dolgoznak az ellehetetlenítésemen. Több cégem van, amelyek nyereségéből hozzá tudtam járulni a kiállítás működtetéséhez. Az előző városvezetés anyagilag ugyan nem támogatott, de voltak megrendeléseik a grafikai tervező cégemtől és nyertem pályázatokat is. Tavalytól nemcsak a megrendelések szűntek meg, de a Lézerpont Látványtár Stúdió nevű intézmény is kikerült a városi kiadványokból” – mondta lapunknak a vállalkozó.

Barna György azt is sérelmezi, hogy a város egyik korábban „Lézerpontra” keresztelt megállójának a nevét is „elvették”, holott azért a korábbi években 600 ezer forint értékben szállított reklámanyagot a Miskolci Közlekedési Vállalatnak. A vállalkozó szerint még korábbi törzsmegrendelői is „félnek nála vásárolni”.

Máshol kellene

Sokan nem értik, Barna miért került a Fidesz „nemszeretem” listájára. A városban ő az egyik legismertebb közszereplő, aki még Grósz Károly miskolci regnálása idején civil értelmiségi klubot szervezett. Kezdetektől tagja a Miskolc jó hírét vivő két nagy esemény, a kocsonyafesztivál és az operafesztivál szervező bizottságának, amely rendezvényeket anyagilag is támogat. Most csak annyit szeretne, hogy „szűnjön meg a hátrányos megkülönböztetés”. A gyűjteményért egyébként már hárman is bejelentkeztek, de Barna György nem akarja senkinek eladni.

 

Dobos Tímea, a városháza szóvivője tagadta, hogy bármilyen módon el akarnák lehetetleníteni a gyűjteményt, elismerik, hogy a Lézerpont egyes részei kiemelkedő értéket képviselnek, ám Miskolcon több nagy jelentőségű múzeum van, és több értékes, Miskolchoz kötődő gyűjtemény kiállítására sem volt pénz idáig, így magángyűjtemény támogatására nem tudnak áldozni.

Dobos Tímea szerint nem igaz, hogy megpróbálnák „elhallgatni” a Lézerpontot: idén a pénzszűke miatt csak a MiskolcOn című városnépszerűsítő kiadvány jelent meg, abban azonban helyet kapott, a Tourinform Irodában plakát hirdeti és a Miskolci Műsor első három kiadásában is benne volt. Utóbbiban egy alkalommal 10 ezer Ft+áfa hirdetési tarifáért, amit aztán felemeltek, és azt Barna György már nem fizette meg. A villamosmegállóról szóló vitára is reagált a szóvivő, miszerint 2005-től az Aba úti megállót Lézerpontnak nevezték egy barterüzlet alapján. A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. közös megegyezéssel kívánta megszüntetni a Lézerpont megálló elnevezést, arra hivatkozva, hogy a „szerződés egyik fél számára sem biztosítja a megkötéskor fennálló előnyöket”. Így 2011. szeptember 1-től bekövetkezett a névváltoztatás. „Barna úr emellett a város öt pontján reklámtáblákon hirdette a gyűjteményét, amiért a közterület-kezelő MIKOM Kft. használati díjat kért. Mivel megegyezés nem született, Barna György idén októberben leszereltette a táblákat” – tudtuk meg Dobos Tímeától, aki hozzátette, hogy idáig a vállalkozó nem kereste őket.

Civil összefogás

Jankovics Marcell filmrendező-művelődéstörténész is járt a Lézerpontban, és azt mondja, lenyűgözték az ott látottak. A Nemzeti Kulturális Alap közelmúltban leköszönt elnöke elárulta, hogy három írógéppel ő is gyarapította a gyűjteményt. Szerinte azonban a jelenlegi helyszín méltatlan egy ekkora érték bemutatásához, és az összeállítást is másképpen képzelné el. A páratlan népviseleti gyűjteménynek szerinte a Néprajzi Múzeumban volna a helye, „más szempontok alapján viszont nem kell mindent Budapestre vinni”.

 

Miskolcon civil szerveződés indult a gyűjtemény helyben tartásáért, amibe a város országosan ismert személyiségei is bekapcsolódtak. F. Nagy Zsuzsa környezetvédő szerint a Látványtár Miskolc nagy értéke, és szinte el sem hiszi, hogy az önkormányzat részéről senki nem ül le tárgyalni. Ő is osztja Jankovics véleményét, miszerint jobb helyet kellene keresni a bemutatáshoz, de adódik a lehetőség, mert a belváros, a Széchenyi utca és környéke jelenleg „kong az ürességtől”, ugyanakkor a kérdésben ők nem dönthetnek, mert az a szakemberek dolga.

A Széchenyi- és Ybl-díjas építész, Bodonyi Csaba egy internetes fórumon szerzett tudomást a kialakult helyzetről. Szerinte a gyűjtemény nem csak értékes, de látványos és tanulságos is, legalább „egy sikeres vállalkozó nem tengerparti nyaralásra, hanem értékmegőrzésre költötte a pénzét”. Ő is úgy látja, a kiállítás anyaga már kinőtte a helyét, máshová, megfelelőbb környezetbe kellene helyezni, és reménykedik abban, hogy a Lézerpont lemaradása az új turisztikai térképekről „csupán kommunikációs hiba, ami könnyen pótolható”. Bodonyi Csaba nem gondolja úgy, hogy a jelenlegi vezetők ne tartanák értéknek a kiállítás anyagátírja a hvg.hu