Általános derűlátás övezi  az új adósmentő csomagot, amely a Bankszövetség és Kormány között jött létre. Mindenki sikertörténetként éli meg ennek az új lehetőségnek a létrehozását, amely ugyan pont másfél évet késett, de kétségtelenül az első jelentős, valódi lépésnek tekinthető. Igaz, még nem minden egyértelmű és a részletek kidolgozása még várat magára. Bízunk abban, hogy a szabályok törvénybe foglalásáig nem esik át egy olyan csonkolásos eljáráson, amely során elveszíti szellemiségének nagy részét.

 

Az intézkedések dacára sajnos azt kell megállapítani, hogy még csak fél úton tartunk az adósok érdekében hozott intézkedések megtételében., hiszen jelen pillanatban sem a jogorvoslati lehetőségek, sem a végrehajtási törvény elengedhetetlen átdolgozása nem került még napirendre, sőt a Parlament előtt levő végrehajtási törvény módosítási tervezet jelentős csapást mér az adósokra, és jól láthatóan a végrehajtói lobbi szája íze szerint keletkezett.

Ne felejtsük el, hogy az árfolyamrögzítés is árfolyamrögzítés, amely korlátozott ideig tart. Igaz. a kamatok mértéke az öt év alatt jóval kisebb lesz a mostaninál, viszont a fizetendő tőkerész egyre magasabb aranyban fog emelkedni, ezért rosszul fognak járni azok, akik erre nem készülnek fel kellő időben.. Mindenképpen jelentős összeget kell plusz-teherként visszafizetni a banknak, ezért mindenki számára csak ajánlani tudjuk, hogy ne fogyasztásra költse az árfolyamrögzítés időtartama alatt megspórolt pénzeit, hanem valamilyen lekötött betétben tartalékoljon. Egy 7 millió Ft-os hitelnél öt év után átlag 800.000.-és 1.000.000.- Ft közötti összeget kell kifizetni, és ha valaki erre nem készül fel megfelelő módon, akkor lehet, hogy a hitel bedőlését kockáztatja. Egy Lakáskassza szerződés vagy egy garantált hozamú befektetési alap mindenképpen előnyös lehet.
A kormányzat hívja fel erre az érintettek figyelmét.

A megegyezésnek kevésbé sikeres pontja lehet a 25 %-os tartozás elengedés. Egyenlőre még nem világos, minek a 25%-át fogják elengedni: a hitelnek vagy a felgyűlt tartozásnak- mert nyilván nem lesz mindegy. Ennél a pontnál mutatkozik meg legjobban, hogy mennyire káros volt a kormányzat több, mint másfél éves késlekedése. A kilatoltatási moratórium befagyasztotta a végrehajtásokat, az adósság növekedését azonban nem, sőt a kilakoltatási kvóta alá eső ingatlanoknál ez a kilakoltatási kvótából hátra levő időben még így is lesz. Az ügyfelek tartozásai hihetetlen mértékben növekedtek.: átlagban már meghaladják az eredetileg felvett hitel dupláját, sok esetben pedig már annak háromszorosát is megközelítik. A 25%-os kedvezmény már nem oszt, nem szoroz a tartósan késedelembe levők számára, legfeljebb csak azoknak mutat könnyebbséget, akik az utolsó fél évben adták fel tartozásuk fizetését. Másik veszélye, amit szerintem senki nem gondolt át kellő mértékig, hogy ez az intézkedés jelentős kihatással lehet a fizetési fegyelemre, hiszen jó néhányan spekulálhatnak erre a kedvezményre és felfüggeszthetik a tartozás fizetését még akkor is, ha esetleg most még tudják fizetni tartozásukat.

Az Eszközkezelő kvótájának növelése az ötezerről huszonötezer ingatlanra kockázat nélküli az államra nézve. Már az ötezres lehetőséget is nagyon kevesen tudják igénybe venni és valószínűleg ezt a keretet sem tudják kimeríteni a mostani feltételrendszer mellett. A huszonötezres szám pusztán csak illúzió. Eleve hibás az az elgondolás, hogy a szociálisan legjobban rászorulók részér kíván ily módon segítséget nyújtani, hiszen ők nem alkalmasak sem az ingatlan visszavásárlására, és nagy részük nem is készült fel arra, hogy tulajdonos legyen egy ingatlanban. Nekik inkább egy bérlakás programban történő részvétel lenne a legaktuálisabb..Igaz, bérlők lesznek a saját házukban,de jövedelmi viszonyaik miatt ennek elvesztése úgyis csak idő kérdése lesz, hiszen rájuk az is jellemző, hogy sok más egyéb tartozást is felhalmoztak, főleg közüzemi tartozásokat. Erre a kérdésre az Eszközkezelő igazából nem tért ki: hogy mi lesz azokkal, akik ellen nemcsak a lakáshitel, hanem más okok miatt is végrehajtási eljárás indult. Ezt a lehetőséget inkább a középréteg részére kellett volna biztosítani, akik könnyebben visszahozhatóak lennének a fizetős ügyfélkörbe, akár egy speciális lízingszerződésen keresztül is.

Van egy réteg, amely mindenből kimarad. A 30 milliós ingatlanokkal, és 20 millió Ft feletti hitellel rendelkezők, akik már gyakorlatilag ugyanolyan szegényekké és kiszolgáltatottakká váltak, mint a kisebb értékű ingatlanokban lakók. Ez a hitelesek durván 10 %-át érinti. Legalább azt a lehetőséget biztosítani kellene mindenképpen számukra is, ha hajlandóak kisebb ingatlanba költözni, akkor legalább egy kedvezményes, támogatott hitelre legyenek jogosultak,. Így ugyanis egy hatalmas tartozást fognak életük végéig görgetni maguk előtt és még lakhatásuk sem lesz biztosítva.

Úgy néz ki, hogy a százötvenezer már régen bedőlt hiteles család nagy részének még mindig nem született igazán jó megoldás.

Hiányoznak még átmeneti szállások, azok részére, akiket a moratórium után fognak kilakoltatni, és előre láthatólag a 2012-es év lesz az árverések és kilakoltatások csúcspontja. Hatalmas mennyiségű önkormányzati és állami ingatlan áll üresen és kihasználatlanul: szállások, volt honvédségi szállók. Ezek befektetőkre várnak, immár legalább tíz éve – és hiába.

Összességében ez a mostani komolynak tekinthető intézkedési csomag a szemmel látható eredményei ellenére még mindig csak a probléma felének megoldását jelenti. Nem látom okát ennek az euforikus hangulatnak. Félő, hogy meg fog torpanni a további intézkedések kivitelezése és jó időre le fognak kerülni a napirendről az elengedhetetlen kormányzati intézkedések. További információk a www.bankikarosultak.hu honlapon találhatóak.

Kovács László
főtitkár
Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület