Hiánypótlások  értékelése
(Miskolc, 2011.11.16.)
Eljárás azonosítója: 163923-2011-HU (TED 2011/S 100)
A Mérnök műszaki álláspontja
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.677/2011. sz. határozatának megismerése után,
2011.11.09-én, ismételt tájékoztatás-kérés került kiküldésre a CAF és a Ganz-Skoda
számára. A válaszok benyújtásának határideje 2011.11.16. 10 óra volt. A
hiánypótlások határidőben beérkeztek.
A Bíráló Bizottság részletesen elemezte a beérkezett anyagot, ennek során
nézetkülönbség alakult ki abban a tekintetben, hogy szükség van-e újabb
tájékoztatás-kérésre a Ganz-Skoda nettó 69 EUR/jármű/hónap értéken vállalt gyártói
karbantartási ajánlatával összefüggésben.
A Mérnök a Bíráló Bizottság munkájában megfigyelőként vesz részt, szavazati joggal
nem rendelkezik.
A Mérnök képviselői néhány vitatott kérdéssel összefüggésben az alábbiakban
rögzítik álláspontjukat. (A dokumentumokra esetenként csak hivatkozunk, azokat
nem mellékeljük, mert a hivatalos közbeszerzési tanácsadó minden dokumentumot
az érdeleltek rendelkezésére bocsátott).
A 2011.07.14-én kibocsátott hiánypótlási felhívásban ajánlatkérő, a kötelező gyártói
karbantartás ajánlati áraival összefüggésben, az AnsaldoBreda, a CAF és a
Ganz-Skoda ajánlattevőktől indoklást kért a közbeszerzési szempontból kirívóan
alacsony összegű ellenszolgáltatásnak minősülő ajánlati árak realitásának
bizonyítására.
A beérkezett indoklásokat a Bíráló Bizottság vita után elfogadta, így a karbantartási
árak már nem akadályozták a döntési javaslat elfogadását, majd az
eredményhirdetést. A vita során a Mérnök képviselői a karbantartási árakkal
összefüggésben nem tartottak szükségesnek újabb kiegészítő tájékoztatás-kérést,
amit a hivatalos közbeszerzési tanácsadó javasolt.
A Mérnök képviselői álláspontjukat arra alapozták, hogy a projekt jelenlegi fázisában
a megajánlott járművek műszaki paraméterei, ill. a még tervezés alatt álló járművek
karbantartási igénye nem ismerhető meg olyan mélységben, hogy minden
vonatkozásban vitaképesek legyünk az ajánlattevőkkel.
A Ganz-Skoda műszaki szempontból is irreálisan alacsonynak tűnő karbantartási
árát azért sem javasolták a Mérnök képviselői vizsgálni, mert az eljárás akkori
fázisában a referencia nem megfelelősége miatt a Ganz-Skoda ajánlata amúgy is
elutasításra került.
Fenti megfontolások alapján Mérnök képviselői az ajánlattevők érvelését mindhárom
cégnél – részben eltérő okokból – nem kívánták tovább vitatni. 2
Az eredményhirdetést követő jogorvoslati eljárásban ugyanakkor a második helyezett
CAF olyan részletekbe menően támadta a nyertes AnsaldoBreda karbantartási
ajánlatának realitását, ami több vonatkozásban is túlment az adott projektfázisban
értelmezhető műszaki ésszerűség határán. A döntőbizottsági eljárás ismét
megmutatta, hogy az ajánlattevők vesztes pozícióban semmilyen etikai, vagy más
hasonló korlátot nem szabnak saját maguk számára a jogorvoslati kérelmek
megfogalmazása során és ezeket a kérelmeket a döntőbizottság, szinte minden
esetben, érdemben tárgyalja is.
A döntőbizottság a kiírást betű szerint értelmezve halad végig a kérelmi elemeken,
legyenek azok akár abszurdak is. Itt emlékeztetünk arra, hogy (bár nem a
karbantartási árral összefüggésben) a jogorvoslati eljárás során pl. részletesen
megvitatásra kerültek a magyar nyelv évszázados szabályai, nevezetesen a szavak
közötti vesszők alkalmazásának értelmezése.
Végül a döntőbizottság a CAF jogorvoslati kérelmét a D.677/2011. sz. határozatával
elutasította, egyúttal azonban az is bizonyítást nyert, hogy függetlenül a műszaki
ésszerűségtől és a vasúti járműipari szakmában alkalmazott szakmai gyakorlattól, a
döntőbizottság minden kérelmi elemet a kiírás betű szerinti értelmezése alapján ítél
meg, oly módon, hogy a kérelmezők, az ajánlatkérők és az egyéb érdekeltelek
érvrendszerét kizárólag saját, belső összefüggéseik mentén vizsgálja.
Ennek a tapasztalatnak a birtokában a Mérnök képviselői – kényszerűen eltekintve
korábbi véleményüktől – egyetértettek azzal, hogy egyes kérdések vonatkozásában
további tájékoztatás-kérésre kerüljön sor, az eljárás eredményessége érdekében
inkább többet, mint a szükségesnél kevesebbet kérdezzünk.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy ha ez a járműbeszerzési eljárás sem zárul
eredménnyel, akkor ebben az EU-s költségvetési ciklusban nem lesz mód újabb
járműbeszerzés indítására, és ezzel veszélybe kerülhet a teljes – amúgy Miskolc
város szempontjából nagyon előnyös és társadalmi hasznossággal bíró – projekt.
Mint a bevezetőben említettük, a 2011.11.09-én kiküldött ismételt
tájékoztatás-kérésre beérkezett válaszok értékelése során a Bíráló Bizottságban vita
alakult ki a tekintetben, hogy szükség van-e újabb tájékoztatás-kérésre a
Ganz-Skoda nettó 69 EUR/jármű/hónap értéken vállalt gyártói karbantartási
ajánlatával összefüggésben. Az újabb tájékoztatás-kérésre vonatkozó
dokumentumot a hivatalos közbeszerzési tanácsadó előkészítette, kiküldésére
azonban nem került sor, mert a Bíráló Bizottság, szemben a hivatalos közbeszerzési
tanácsadó állásfoglalásával és a Mérnök képviselőinek álláspontjával, végül is
(ismereteink szerint 3:2 arányú szavazással) úgy döntött, hogy az eljárás eredménye
az eddig beérkezett információk alapján is kihirdethető.
A következőkben kiemeljük azt a néhány kérdést, amelyek esetében a Mérnök
képviselői feltétlenül szükségesnek tartották volna és tartják most is további
tájékoztatás bekérését.
1. A Ganz-Skoda az „SO” jelű karbantartási tevékenység esedékességét
200.000 km ± 20% futásteljesítményhez rendelte. Ez azt jelenti, hogy a – 20%
bekövetkezése esetén az „SO” karbantartást 160.000 km futás után kell 3
elvégezni. Ezt a futásteljesítményt a szerződés hatálya alatt legalább 5 jármű
el fogja érni. Az „SO” tevékenység költségigényével a Ganz-Skoda egyáltalán
nem számolt egyetlen járműnél sem, lényegében azt állítva, hogy a saját
maga által megadott km határt a gyakorlatban nem szükséges betartani,
tényleges munkavégzésre csak 220.000 km megtétele után lesz szükség, ezt
a futásteljesítményt pedig a szerződés hatálya alatt egy jármű sem éri el.
A Ganz-Skoda 2011.11.16-án benyújtott anyagában nem nyújtott elfogadható
indoklást a tekintetben, hogy miért zárható ki teljesen a saját karbantartási
technológiájában előírt alsó km-határnál bármiféle beavatkozás, a
beavatkozás esedékességének valószínűsége miért „0″ értékű. A kérdést
hasonlóan kellett volna kezelni az áramszedő csúszószén esetéhez, ahol az
ajánlattevő meghatározott valószínűséget (30%) rendelt az áramszedő
csúszószén cseréhez, mint részben valószínűségi alapon bekövetkező
eseményhez.
A Mérnök feltétlenül szükségesnek tartja arra vonatkozó kérdés megküldését,
hogy egy saját technológiában előírt karbantartási tevékenységsorozat
bármely elmének bekövetkezési valószínűsége a technológiában szereplő
tűréshatáron belül miért „0″ értékű. Hogyan lehetséges, hogy a mintegy 30
tevékenység csoportot felölelő „SO” karbantartás egyik eleme (pl. fékbetét
csere, szűrők cseréje, kerékprofil szabályozás) sem válik szükségessé,
mintegy 3 év üzemidő alatt? A fékbetétek kopását a megadott technológia
szerint naponta kell ellenőrizni, hogyan lehetséges ugyanakkor, hogy akár
csak 1 db fékbetét kicserélésére is csak több mint 3 év után van szükség?
Hogyan lehetséges, hogy a hidraulikus fékrendszer olajszivárgását naponta
kell ellenőrizni, de hidraulika olajat 3 éven belül nem kell utántölteni?
2. A Ganz-Skoda egy-egy jármű napi karbantartására 10-15 percet, átlagosan
12,5 percet tervez és a karbantartási tevékenységet 2 fő bevonásával kívánja
biztosítani. Az indoklásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a
járművenkénti átlagosan 12,5 percet egy jármű napi karbantartása során 1 fő
karbantartó munkájával, vagy 2 fő karbantartó egyidejű munkájával kívánja
ráfordítani.
3. Az X53 típusú villamosok karbantartási útmutatója a napi karbantartási
tevékenységet 5 főbb tevékenységi csoportba sorolja. Indokolt felvilágosítás
kérése a tekintetben, hogy a tevékenységekre lebontva hogyan oszlik meg a
napi átlagban járművenként ráfordított 12,5 perc.
4. A 2011.11.16-án becsatolt, a karbantartási időket bemutató táblázat szerint, a
teljes szerződéses időszakban több mint 150 alkalommal kerül sor 240 perc,
vagyis alkalmanként 4 óra időtartamban 25.000 km ± 20% futásteljesítmény
után esedékes „KP” jelű vizsgálatra. Szükségesnek tartunk
felvilágosítás-kérést a tekintetben, hogy a mintegy 150×240 perc
időfelhasználás a munkaerő szükséglet indoklásában miért nem szerepel.
5. A Ganz-Skoda 2011.11.16-án benyújtott indoklásának 5. oldalán a következő
áll:4
„A járművek üzembe helyezését végző szakembereink, akik a felfutási időszak
12 hónapjában folyamatosan a projekt teljesítési helyén tartózkodnak,
szükség szerint igénybe vehetőek a kezdeti karbantartási feladatok ellátására
külön költség felmerülése nélkül (hiszen ez a villamos árában került
kalkulálásra).”
Feltétlenül indokoltnak tartjuk ennek tisztázását, az azzal kapcsolatos kérdést,
hogy a Ganz-Skoda úgy kalkulálta-e a kötelező gyártói karbantartás árát, hogy
annak egyes költség-elemeit a villamosok árába építette be.
Amennyiben a fenti, továbbá az itt nem részletezett, de a hivatalos közbeszerzési
tanácsadó által összeállított tervezetben szereplő kérdések tisztázása érdekében
ajánlatkérő nem kér újabb felvilágosítást, a Ganz-Skoda indoklásának belső
összefüggései nem tisztázhatók egyértelműen és nagy a valószínűsége annak, hogy
a KFF – egyébként kötelezően beszerzendő – egyetértését és ezt bizonyító
tanúsítványát sem sikerül megszerezni.
Az viszont már teljes bizonyossággal állítható, hogy ha az eljárást lezáró döntést
további felvilágosítás kérése nélkül, az ismeretek jelenlegi szintjére alapozva hozza
meg a Döntéshozó, az elkerülhetetlen jogorvoslati eljárásokban ugyanezeket a
kérdéseket a kérelmezők fogják megfogalmazni. Az, hogy a Ganz-Skoda az
indoklásában foglaltakat üzleti titoknak minősítette, vagy már a jogorvoslati
eljárásban, vagy az azt követő és elenyésző valószínűséggel elkerülhető bírósági
szakaszban a döntőbizottság vagy a bíróság által feloldásra kerül és a versenytársak
teljes terjedelmében megismerhetik a Ganz-Skoda indoklását.
A Mérnök képviselői a döntőbizottsági gyakorlat ismeretében nagy kockázatát látják
annak, hogy az újabb felvilágosítás kérésre irányuló kérdések mellőzésével
meghozott döntés a közbeszerzési döntőbizottságon nem áll meg, az eljárást lezáró
döntés megsemmisítésre kerül, és ezzel veszélybe kerül a teljes járműbeszerzési
projekt.
A Mérnök képviselői jelen dokumentum lezárásaként rögzítik, hogy a műszaki
álláspontjuk mellőzésével meghozott döntés esetleges jogi következményeiért
felelősséget nem vállalnak.
Budapest, 2011. november 20.
A Mérnök szervezet részéről:
dr. Deme Sándor Kanda Imre Ph.D