A nyugati világ szigorú előírásokkal tartotta eddig távol a kínai autókat, idén azonban már nincs menekvés: piacra lép az első komolyan vehető kínai modell, ami már Európában is bizonyította utasvédelmi jellemzőit.
Csak két légzsákja van, de nem mondhatjuk a Geely Emgrand EC7-re, hogy ne lenne biztonságos, hiszen 4 EuroNCAP-csillagot kapott. Az alapáron ESP-vel szerelt négy- és ötajtós, Skoda Octavia-méretű kínai gép Angliában már idén piacra lép
Caddilac-stílusú orr a Toyota Yaris második generációján – ez a Voleex C10, melynek európai gyártását is tervezi a Great Wall
Kína óriási piac, 2009-ben 13,79 millió példányával ugyan még kisebb volt az akkor 14,37 milliós európainál, 2010-ben azonban már fordult a sorrend. Míg az európai számok 676 ezerrel apadtak, a kínaiak 5 millióval (!) nőttek. Azóta egyértelműen alábbhagyott ugyan a gyorsulás mértéke, de az azért biztosnak vehető, hogy a még nem publikus 2011-es eladási szám túllépi a bűvös 20 millióst. Mindez jelen cikkünkben leginkább amiatt fontos, hogy érthető legyen, Kína eddig nem törte össze magát azért, hogy Európában is adhasson el autót, a helyi piac telítődésével viszont erre is sor kerülhet.
Aki tárgyalt már kínai gyártókkal, az tudja, az olcsóság és a silány minőség nem az egyetlen verzió, amire képesek – csak a nyerészkedő megrendelők zömében ilyet kérnek, majd megpróbálják a kapott termékeket sokszoros áron eladni. Ha minőségre van igény, azt is tudják a kínaiak, csak úgy már az ár nem lesz olyan nagyon kedvező. A Kínában Jazzt és Accordot is készítő Honda még 2005-ben nyilatkozta az amerikai Businessweek Bloomberg magazinnak, hogy Kínában a Jazz kisautó gyártása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint Japánban, az Accordra jutó költség pedig még magasabb is, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. A helyi piacra – többek közt a szállítási költségek elkerüléséért – azonban van értelme helyben termelni.
A talán hosszúra sikeredett kitekintés után a lényeg: a kínai gyártók eddig a helyi igényeiknek megfelelő, európai szemmel silány minőségű, olcsó autókat gyártottak – otthon vették őket, mint a cukrot, azon felül pedig nem maradt kapacitásuk az európai elvárásoknak megfelelő autók előállítására. Közben persze kóstolgatták a vevőket az öreg kontinensen és Amerikában is, a törésteszteken kiderült, hogy költségminimalizált autóikkal Európában, Amerikában nem rúghattak labdába. Haszonjárműveket, munkagépeket, rendszám nélküli robogókat azonban szép számban adtak el – nyilván ezen profitért érte meg némi negatív reklámot kreálni az ország autóinak. Mostanában azonban – ahogyan elkezdett lassulni a kínai piac bővülése – nekiláttak fejleszteni az európai, amerikai – biztonsági és környezetvédelmi – előírásoknak való megfelelésért.
Az eredmények nem is maradtak el, már tavaly 4 EuroNCAP-csillagos biztonságot érdemelt két kínai modell is, közülük a Geely Emgrand EC7 már idén piacra lép Európában, elsőként Angliában. Alapára 10 ezer font, azaz még a mostani, nem túlzottan rózsás forintárfolyammal is 4 millió forint alatti – ami mondjuk nem kimagaslóan jó a C-D szegmens közötti, azaz Skoda Octavia-méretű ötajtós vagy szedán esetében. Az említett Octaviánál, azaz a hazai piac legnépszerűbb modelljénél így alig több mint 5 százalékkal lesz olcsóbb az immár Európában is vállalható biztonságú kínai modell. Utóbbi alapján egyáltalán nem meglepő David Sedgewick, az Automotive News kínai tudósítójának véleménye: „Rövidtávon, az elkövetkezendő 5 évben a kínai autógyártók nagy valószínűség szerint nem fognak érezhető veszélyt jelenteni az európai autómárkák számára Nyugat-Európában vagy az amerikaiaknak Észak-Amerikában – még nem készek arra.”
Később azonban – japán, illetve koreai mintára – a semmiből felnőve lesznek először vonzó tömegautók, majd akár prémiummárkák. Elsőként azonban kellően olcsónak kell ahhoz lenniük, hogy eléggé vonzóak legyenek az európaiakkal szemben. És ezt bizony nem kínai, hanem európai gyártással fogják elérni! Bizony, ha úgy tetszik, Európa Kínának fog dolgozni.
Utóbbi első példája a Great Wall Motor (GWM) új európai üzeme, melyet Bulgáriában, a Szófiától 150 kilométerrel Észak-Nyugatra található Lovech városában, a helyi Litex Motors együttműködésében építenek, s adnak át hamarosan. Innentől kezdve pedig állítólag komolyabban kell majd figyelni rájuk. A Volvót is birtokoló Geely ugyanis 2013-tól három modelljét, a Wingle 5 pick-upot, a Haval H5 szabadidő-autót és a C10 miniautót is ott kívánja gyártani. Márpedig onnantól fogva az EU 27 tagországába vámmentesen szállíthatják majd autóikat – úgy pedig már kellő árelőnyt mutathatnak majd fel, lesz miért választani őket.
A GWM terveiben már az első években 50 ezer autó szerepel – ilyen volumenre lesz képes a gyár –, ez a hazai piac ez évre becsült teljes volumenét jelenti. A kínaiak tehát, úgy néz ki, immár komolyan gondolják Európa meghódítását, és tesznek is ezért. Angliában például a Geely hirdette meg, hogy idén 30-40, jövőre pedig számos további kereskedővel szeretne szerződni – első körben értékesítési célszámok nélkül.