A jegybanktörvényt, a bírói nyugdíjazást és az adatvédelmi biztos leváltását kifogásolja az Európai Bizottság.
Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban.
Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten, január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá.
Mint a portugál politikus elmondta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg – emlékeztetett.
A végrehajtó testület közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra.
Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb – szögezte le Barroso.
A bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul – emelte ki.
José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket.
A bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: minden EU-tagállamban „betűjében és szellemében” teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja.
A magyar kormány természetesen együttműködik
A magyar kormány célja az, hogy az Európai Bizottság felvetéseire érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon – közölte a kormányszóvivői iroda.
Közleményük szerint a magyar kabinet tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság kollégiumi ülésén döntés született „néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról”. Ez lehetőséget ad Magyarországnak – írták –, hogy a vitát szakmai alapon, „a konkrétumok talajára helyezve” folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, „a szerződések őrének számító” Európai Bizottsággal.
A közlemény szerint az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét, így „sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel”.
Az Európai Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat – közölték, hangsúlyozva: a kormány célja az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon.
MSZP: A kritikát az Orbán-kormány rossz politikája kapta
Az MSZP elnöke szerint elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben, ha az Orbán-kormány elfogadja a szocialisták kritikai észrevételeit a kifogásolt jogszabályokról.
Mesterházy Attila MSZP-elnök sajtótájékoztatón azt mondta, az uniós csatlakozással Magyarország vállalta a közösségi jog tiszteletben tartását, mindazonáltal az MSZP azt várja, hogy a bizottság ugyanúgy folytassa le az eljárást, mintha Franciaországgal, Németországgal vagy Ausztriával szemben tenné ezt.
Arra az újságírói felvetésre, hogy az EU alapszerződése szerint az unió nem avatkozik a tagállamok belügyeibe, Mesterházy Attila úgy válaszolt: nem belügyekről van szó, az Európai Bizottság pedig a minden tagországtól elvárt normák betartása felett őrködik. Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár hétfői nyilatkozatát idézte, amely szerint Magyarországnak igazodnia kell az uniós alapelvekhez.
Mesterházy Attila azt is hozzátette, bár a kormányoldal igyekszik a történteket Magyarország elleni támadásként láttatni, a kritikát az Orbán-kormány rossz politikája kapta. Mint mondta, bár az uniós aggályok részleteit nem ismerik, egyetértenek azzal, hogy a kifogásolt jogszabályok – így a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos helyébe lépő hatóság felállítása és a bírókat érintő rendelkezések, ideértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét is – gyengítik a magyarországi demokráciát.