Az elmúlt évtizedekben  a szénkitermelési  eljárásoknál olyan technikai fejlődés ment végbe, ami korábban felhasználhatatlan szénkészleteket is kitermelhetővé tett, amely technológiákban élen járó ausztrálok (Wildhorse Energy) ezt hazánk nagy mélységű szénkészleteinek kitermelésénél hasznosítanák.  

 

A technológia, amely a világ energiakészleteinek térképét átrajzolhatja, a földalatti szénelgázosítás (underground coal gasification) nevet viseli, és a következő lépésekből áll: a szénrétegben olajfúráshoz hasonlóan több párhuzamos járatot fúrnak. A központi járaton keresztül nagy nyomáson vízgőz/oxigén keveréket juttatnak a szénrétegbe, ami ennek hatására szintézisgázzá változik, ami metán, hidrogén, szén-monoxid és szén-dioxid keveréke, és az eredeti szén energiatartalmának nagyjából 80-85%-át tartalmazza.
Az eljárás fő előnye a hagyományos szénbányászattal szemben, hogy ugyanakkora kinyert energiaegységre vetített költségért a hagyományos szénbányászatnál 3-5-ször nagyobb mélységű készleteket is megérni kibányászni vele, emellett az így kinyert szintézisgázból leszeparálhatók a szennyeződések, így a kinyert energiaára vetített kén és porszennyezés mértéke nagyságrenddel kisebb, mint a hagyományos szénfelhasználási módoknál.
A módszerrel gyengébb minőségű készletek is hasznosíthatók, a szintézisgáz használható emellett a földgáz helyettesítésére is, nem csak erőművi folyamatokra gazdaságos.
A nagyobb mélység azért rendkívül lényeges, mert a jelenlegi nemzetközi szénárak mellett a bolygó szénkészletének 95%-a nem gazdaságos, leginkább a túl nagy mélység miatt: a jelenlegi módszerekkel nem gazdaságos 200-300 méternél mélyebben bányászni, viszont a bolygó szénkészleteinek túlnyomó többsége 1000 méternél mélyebben található, így a technológia a bolygó gazdaságos szénkészleteit akár 4-8-szorosára is növelheti: óvatosabb becslések szerint 600-800 méterig, jobb minőség esetén 1000-1500 méterig gazdaságossá válhatnak a szénkészletek.
Mivel az utóbbi években több nagyméretű projekt is bizonyította a gazdaságosságot, ezért a technológia az energiavállaltok érdeklődésének figyelmébe kerül, leginkább Kína és India érdeklődik, akiknek a gazdaságos szénkészleteit a technológia megtöbbszörözheti (különösen Kínáé nőhet meg igen nagy mértékben).
Hazánk nagy mélységű, hagyományos kitermelési eljárásokkal nem gazdaságos, de az új technológia révén gazdaságossá váló készletei a következők: a mecseki 1-1,2 milliárd tonna feketeszén (Mecsek Hills Projekt); a dorogi 120 millió tonna barnaszén (Izabella Gas Projekt); emellett hasonló
nagyságrendű barnaszénkészletek a Bakony nyugati területein, és Északkelet-Magyarországon is. A cég emellett vizsgálja, hogy a fő célját jelentő mecseki szénkészletek földalatti extenziói milyen messzire terjedhetnek.
Előzetes számítások szerint a kitermelés költsége a jelenlegi nemzetközi gázárak nagyjából fele lenne, a kitermelhető mennyiségben a különböző becslések nagy szórást adnak ki, de minimum az ország 15-20 évi földgáz-fogyasztásának felel meg, potenciálisan pedig akár az ország éves fogyasztásának akár 50-60-szorosa is lehet. A Wildhorse Energy az első projektet 2015-re akarja megvalósítani,
és a pécsi hőerőművet látnák el vele, később pedig egyéb gaztüzelésű erőműveknek is ellátnának,
köztük az ország legújabb gázturbinás nagyerőművét, az E-ON gönyüi erőművét is.