Tizenhárom órán át küzdöttek sebesült társuk, Szabad Gábor életéért a magyar túlélők, miután a csoportot az etiópiai Erta Ale vulkánnál lévő táborban január 17-re virradóra megtámadták – áll abban a beszámolóban, melyet a túlélők vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Az Etiópia természeti értékeinek megismerését célzó, több szakaszból álló, magánszervezésű tapasztalatszerző túrán összesen hét magyar állampolgár vett részt. Magánszervezésben a társaság négy tagja – Fábián Tamás és Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természeti földrajzi tanszékének oktatói, Gruber László bonyhádi középiskolai tanár, valamint Vizler Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) kutatója – 2011. december 28-án, majd a csapat három további tagja – Puskás Irén, az SZTE természeti földrajzi tanszékének posztdoktor munkatársa, Szabad Gábor, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa és Winter Zoltán, az MTA SZBK kutatója – 2012. január 12-én érkezett Etiópiába.
Itthoni elfoglaltságaik miatt – a korábban tervezettnek megfelelően – Szilassi Péter és Gruber László január 16-án hazaindult. A csoport többi tagja egy helyi utazási iroda szervezésében január 15-én elindult a négynaposra tervezett túrára, melynek egyik állomása az Erta Ale vulkán volt. A csoport több forrásból is azt az információt kapta, hogy a terület látogatása teljesen biztonságos. A vulkán területére folyamatosan érkeznek turisták, ott minden éjszaka körülbelül húsz-, harminctagú nemzetközi turistacsoport táborozik.
A magyar csoport január 16-án 20 óra körül – három másik csoporttal együtt, csoportonként két fegyveres őr kíséretében, az Afar-régióra szóló útvonalengedélye birtokában – érkezett meg az Erta Ale felső táborába, amely fedett és fedetlen fa- és kőkunyhókból áll. A január 16-áról 17-ére virradóra a magyar túrázók fegyverropogásra és hangos kiáltozásra riadtak föl, majd fegyveresek jelentek meg a hálóhelyük mellett. A hálózsákokban fekvő magyarokat a fegyveresek a kunyhók közötti nagyobb szabad területen sorakoztatták fel, majd lövéseket adtak le rájuk. Az első lövések Fábián Tamást érték, aki azonnal elhunyt. A mellette álló Szabad Gábor súlyosan megsebesült.
A sor másik végén álló Vizler Csaba és Puskás Irén eközben egy szakadékba vetve magát próbált menekülni. Winter Zoltán egy közeli üres kunyhóba menekült. Néhány percnyi csönd után a magyarok előjöttek a búvóhelyekről, és megkezdték súlyosan sebesült társuk, Szabad Gábor elsősegélyben részesítését. Több mint 13 órán át küzdöttek az életéért, orvosi segítség azonban csak másfél nap elteltével érkezett. Ezalatt Szabad Gábor életét vesztette.
Január 17-én délelőtt katonai támogatás érkezett, a katonák kíséretében a túlélők visszatértek az alaptáborba.
A német túravezető innen műholdas telefonja segítségével tudott kapcsolatba lépni a német nagykövetséggel. Majd január 18-án dél körül megérkezett a túlélőket és sebesülteket a mekelei reptérre elszállító etiópiai felségjelű helikopter. A túlélők elszállásolásáról, ellátásáról és hazajuttatásáról a német nagykövetség, Etiópiában a magyarok nevében eljáró cseh nagykövetség, illetve a magyar Terrorelhárítási Központ gondoskodott.
A támadásban a két magyar mellett két németet és egy osztrákot öltek meg, két németet és két etiópot pedig elraboltak.