1. A nagyon hideg téli napokon nem szabad teljesen leállítani a fűtést, mert a nagyon lehűlt helyiségek felfűtése sok időt és energiát vesz igénybe. Alkalmazzunk ún. temperáló fűtést akkor, ha nem tartózkodunk a lakásban. Fontos az is, hogy otthonunk különböző helyiségeit – a tényleges használat idejére – mindig csak a rendeltetésüknek megfelelő hőmérsékletre fűtsük. A központi vagy cirkófűtésű lakásokban ezt úgy tudjuk megoldani, ha az egymástól eltérő hőmérsékletigényű helyiségek hőszabályozására a radiátorokhoz termosztatikus szabályozószelepeket építtetünk be. El sem hinnénk például, hogy a gyújtóláng átlagosan havi 10 m3 gázt használ el. A nem folyamatos üzemű készülékeknél ezért a gyújtólángot éjszakára zárjuk el.
2. Még a leghidegebb napokon is nagyon fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, hiszen a lakásban megrekedő és elhasználódott levegő is növeli az ilyenkor egyébként sem ritka megbetegedések számát – igaz, ilyenkor a télen megszokottnál pár perccel rövidebb is lehet a szellőztetés. A nagyra kitárt ablakkal történő 4-7 percig tartó szellőztetés sokkal költségkímélőbb, mintha huzamosabb ideig, résnyire nyitva hagynánk azt. Ennyi idő alatt kicserélődik a levegő a helyiségben, viszont a falak és a bútorok nem hűlnek át, megőrzik a lakás melegét. Ilyenkor csavarjuk lejjebb a fűtést, hiszen a radiátorra áramló hideg anélkül fokozza annak teljesítményét, hogy több energiát használna. Szellőztetéskor az ablak alatti konvektort állítsd takarékra, hogy égéstermék ne kerüljön a lakásba.
3. A burkolattal bevont fűtőtestünk légáramlását biztosító nyílásaira fordítsunk fokozott figyelmet, ezek a nyílások mindig legyenek szabadok. A fűtőtestet ne pakoljuk körül például bútorokkal, mert ez akadályozza a hő szabad áramlását. Az sem szerencsés, ha egy földig érő nehéz szövetből készült függöny lóg a fűtőtest előtt, de fontos a rendszeres és alapos portörlés is. A takarításnak ez a fázisa elég gyakran a „feledés homályába vész”, pedig a radiátoron vastagon álló por is csökkentik a hő hatékonyságát.
4. Olyan, házilag könnyen kivitelezhető módszerekkel is spórolhatsz, mint az ablak, ajtó köré ragasztható öntapadós szigetelőcsík vagy a radiátor mögé tehető hőtükör-fólia (ez pár száz forintos kiadást jelent). Maximum néhány ezer forintba kerül (sőt, házilag is könnyedén elkészíthető) a huzatfogó párna, amit az ablakpárkányra, vagy a teraszajtó alá tehetsz: alkalmazásával csökken a huzat és érezhetően melegebb lesz a lakásban.
5. Jelentős megtakarítás érhető el a nyílászárók résveszteségeinek csökkentésével. A behúzott függöny, a lehúzott redőny és a bezárt spaletta is segíthet a meleg szobában tartásában, azonban – ha tehetjük- a déli, napsütéses órákra hagyjuk beengedni a természetes fényt a lakásba – ez is melegíthet. Éjszakára mindenképp megéri lehúzni a redőnyöket, bezárni a spalettákat.
6. Megfelelő komfortérzet nem csak a léghőmérséklet növelésével érhető el. 20°C hőmérsékleten, 60 százalékos páratartalom esetén a melegérzet ugyanolyan, mintha 40 százalék páratartalom mellett 22°C lenne. Ellenőrizd a fűtött helyiségek páratartalmát, szükség esetén párologtass.
+1. Ezzel spórolhatnánk a legtöbbet
Bár az elképesztő hideg nem tesz túl jót a családok pénztárcájának, ugyanakkor mindenképp eszünkbe juttatja a tényt, hogy ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelítőleg 80 százaléka hőcélú felhasználás (fűtés, használati melegvíz, illetve főzés).Ugyanakkor a nagyjából 4,3 millió lakást kitevő állomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek.
Sokatmondó adat, hogy ma még egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energia-felhasználása duplája egy hasonló bécsi lakásénak. Magyarország az EU 27 országából az EU átlagához viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafogyasztás tekintetében a tíz legmagasabb között van (a 2000-2007 közötti 220 kWh/nm/év európai átlaghoz képest a magyar lakossági átlagérték 247 kWh/nm/év). Az energiahatékonyság javításának tehát kiemelt részét kell, hogy képezzék az épületenergetikai fejlesztések. Ezen belül elsősorban szigetelésre, nyilászárócserére, valamint fűtéskorszerűsítésre, s a megújúló energia felhasználására kell törekedni. Kutatások szerint épülettípusonként ezek különböző mértékű alkalmazásával akár 60 százalékos megtakarítást is el lehet érni.
penzcentrum.hu