Február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe – közölte az oktatási államtitkárság. Az államtitkárság elindította a módosításához szükséges jogi eljárást, melynek értelmében legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan, illetve hagyományos módon postára adni. A diákoknak és családjuknak így kilenc nappal több áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket.
A közlemény szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága tájékozódott a középiskolásoknál, hogy kellően ismerik-e a felsőoktatásba lépés új feltételeit. A kapott információk alapján úgy döntött, meghosszabbítja a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról.
Sérülnek a felvételizők jogai
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke csütörtökön azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő.
A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra.
A HÖOK elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a diákoknak és családjuknak elegendő idő álljon rendelkezésre egy ilyen komoly döntés meghozatalára, ami a megváltozott körülmények között még nehezebb, mint az elmúlt években.
Szabó Máté csütörtökön közölte: szerinte sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és „életre szóló döntést hozzanak”.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményben tudatta: a biztos úgy látja, nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiztonság követelményéből fakadó jogai.
Szabó Máté rámutat, hogy „a felkészülésre rendelkezésre álló idő megállapításánál nem kizárólag a jogalkalmazó hatóságok, hanem a jogi szabályozással érintett természetes és jogi személyek reális szükségletét is figyelembe kell venni”.