Bizonyára Önök is találkoztak már az interneten akarva, akaratlanul valamelyik Társkereső oldallal. Rengeteg van belőlük. Sok esetben kéretlenül rátelepednek az általunk éppen használt oldalra. Én is így jártam 2 évvel ezelőtt. Először kicsit mérges voltam, majd kíváncsivá tett?? Korábban eszem ágában sem volt az ilyesfajta ismerkedés, no de ha már itt van belenéztem. Aztán, hogy több információra is szert tegyek, regisztráltattam is magam. Hogy divatos szóval éljek single voltam akkor, és még most is az vagyok. Próba-szerencse! Először egy külföldi oldalon próbálkoztam, bizonyos fokú érdekből is, azaz, hogy az alapfokú francia nyelvtudásomat visszahozzam, mert nagyon régen nem használtam már ezt a nyelvet, és bizony az ember sokat felejt, ha valamit nem gyakorol rendszeresen. Ezenkívül kacérkodni kezdtem az angol nyelv megismerésével, amiből kb. 3-4 szót ismertem csak. Kiváló agytorna lesz, gondoltam. Úgy ahogy kell tisztességesen és őszintén leírtam a bemutatkozásomat, feltettem a fotómat és vártam. Az eltelt 2 év alatt, őszinte vagyok, közel 3.000 férfi kezdeményezett ismerkedést velem a világ minden tájáról, és azóta már Magyarországról is. Természetesen mindezekből csak a 3-4 %-al vettem fel kapcsolatot. Ez is rengeteg. Mivel korom szerint már nem a fiatal korosztályt erősítem, így az általam keresett férfiak korát is magamhoz mérten határoztam meg. Ennek ellenére a kimondottan fiatal férfiak dömpingje ért el. Némelyikükkel kíváncsiságból el is beszélgettem, mondván, hogy az anyukád lehetnék, mit akarsz tőlem?, erre az volt a válaszuk, hogy félnek a fiatal nőktől egy komoly kapcsolatteremtés esetén, mert túl könnyűek, megbízhatatlanok, komolytalanok, nem háziasok stb. Nagyon szomorú! Aztán természetesen bőven voltak olyanok is, nem csak fiatalok, akik másra utaztak: anyagiakra, online szexre, új hazára, stb. Kiábrándító! Megdöbbentő! Sajnálatos módon sok olyan férfival is találkoztam a neten, hogy azonnal „a lényegre tért”, minden szégyenkezés nélkül és nem megadva a tiszteletet az ismeretlen nőnek. Potenciális kokottnak voltam feltételezve. Felháborodtam, majd azonnal kiléptem az internetes kapcsolatból. Hogy miért történhetnek meg ezek az inzultusok? Mert sajnos nagyon sok olyan hölgy van fent a neten, akik szinte „tálcán kínálják magukat”, provokáló pózban, alul öltözötten, nem lehet nem észrevenni a céljukat. Ezek alapján a férfiak felbátorodnak és minden nőt egy kalap alá vesznek.Hová lett a női önértékelés, a női büszkeség?? Pedig tudhatnák, hogy mindig az a nő az izgatóbb a férfiak számára akiért meg kell küzdeniük, akit nehezen lehet megkapni. A könnyű préda értéktelen, hamar eldobják őket. Amióta a világ világ, ez azóta is így működik. Na és a férfiak? Mit is mondjak? Kimondottan idősnek mondható urak keresnek jóval fiatalabb hölgyeket, akár 25 évvel is. De sajnos a többségük valahogy nem akar a tükörbe nézni. Mit remélhetnek ezek az Urak? Ha vastag a pénztárcájuk ideig óráig „győztesek” lesznek, de mindvégig boldogtalanok, és el is lesznek lökve, ha a pénzük elapad. Sajnálni valóak!Természetesen találkoztam néhány tiszteletreméltó, komoly úrral is, akik közül mind a mai napig igen jó barátságok alakultak ki és nem több, mert tartós párkapcsolatra nem találtuk alkalmasnak egymást valamilyen okból. Mára már kimondottan „dörzsölt” lettem ebben a témában, inkább csak mulatni szoktam egyes szituációkon, ha éppen az időm engedi ezzel foglalkozni. És óriási emberismeretre tettem szert. Mit nyertem még ez idáig? Már tudok legalább 150 angol szót, amelyeket chat-elés formájában oda- vissza kiválóan tudok alkalmazni. De sajnos az élő beszédet nem értem és amit én mondok szavakat azt pedig ők nem értik. De azért még továbbra is fent vagyok ezeken az oldalakon, nem bántanak, miért töröljem le magam?
Okidli