Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség
3525 Miskolc, Dózsa György u. 5-7. sz.
Telefon: (46) 342-422 Fax: (46) 342-900
Általános, összefoglaló adatok
A B-A-Z Megyei Főügyészség és a helyi ügyészségek 2011. évben az Alkotmány, az ügyészi törvény, a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és a Legfőbb Ügyészségtől kapott iránymutatások, állásfoglalások alapján végezték tevékenységüket.
A rendelkezésünkre álló adatokból, jelentésekből, közvetlen és közvetett információkból megalapozottan állítható, hogy mind a büntető jogi szakági, mind a közérdekvédelmi szakági tevékenységet a beszámolási időszakban a szakszerűség és a törvényesség jellemezte.
A megyei főügyészség és a helyi ügyészségek struktúrája hatékonyan szolgálja az ügyészi feladatok végrehajtását, a személyi feltételek biztosítottak.
A megye bűnügyi helyzetét tekintve megállapítható, hogy 2011. évben az előző évhez képest az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma csökkent, az 2011. évben 23.775 volt az előző évi 26.778-cal szemben, a csökkenés 11,3 %. Megjegyzendő, hogy a 2010. év az előző évekhez képest kiemelkedően magas volt.
B-A-Z megyében 2011. évben 8.837 közvádas bűnelkövető vált ismertté az előző évi 10.047 elkövetővel szemben, azaz a csökkenés itt is jelentős, 12 %-os. A fiatalkorú elkövetők száma 2011. évben 1.031 volt a 2010. évi 1.180-hoz képest. A csökkenés itt is megállapítható, éspedig 12,6 %-ban. A gyermekkorú elkövetők száma az előző évi 380 személyhez képest 2011. évben 376 volt. (- 1,1 %)
Vádemelésre 5.906 ügyben került sor, ami az előző évi 6.309-hez képest 2,4 %-os csökkenést mutat. A váderedményesség valamelyest javult, a beszámolási időszakban 97,32 % volt.
A megye ügyészi szervei 2011. évben is kiemelt figyelmet fordítottak a szakszerűség és az időszerűség biztosítására. A nyomozások irányításának leghatékonyabb eszközét jelentő fokozott ügyészi felügyeletet az előző évinél (750) ugyan kevesebb számban, 702 ügyben jelentettük be, azonban hatékonyan alkalmaztuk azt. Ezt az intézkedések száma is egyértelműen alátámasztja.
Közérdekvédelmi szakterületen elsősorban a vizsgálatoknak betudhatóan jelentős számú óvást, felszólalást és jelzést nyújtottak be a megye ügyészi szervei, emellett magánjogi szakterületen nőtt a perbeli fellépések száma, ugyanakkor a kereseteké kismértékben csökkent.
Kiemelt figyelmet fordítottunk a beszámolási időszakban is az ügyészi utánpótlás növelésére, fogalmazóink változatlanul kitűnő, jeles, illetve jó eredménnyel szakvizsgáztak, illetve szakvizsgáznak.
A gazdálkodási tevékenységünk kiegyensúlyozott, takarékos, a működési költségek rendelkezésre állásában fennakadás nem volt.
A megyei főügyészség és két helyi ügyészség irodaházának korszerűsítése, bővítése befejeződött, korszerű, elegáns, szép épületbe költöztünk a nyáron, mely épület az infrastrukturális adottságaival együtt maradéktalanul biztosítja a hatékony ügyészségi munkavégzés feltételeit.
Büntetőjogi szakági tevékenység
A személy elleni bűncselekmények száma valamelyest csökkent megszakítva az előzőekben tapasztalat növekedő tendenciát, azaz, az előző évi 2139-cel szemben tárgyévben csak 2031 volt, ez 5 %-os csökkenés. Ugyanakkor nőtt a legveszélyesebb, a befejezett emberölés miatti esetek száma, az előző időszakban 21, idén már 30 ilyen cselekmény miatt kellett eljárást indítani. (a növekedés: 42,9 %). Kevesebb lett viszont az előző évi 1086-hoz képest csak 975 volt az ugyancsak komoly társadalomra veszélyességű szándékos testi sértések miatti eljárások száma (-10,2 %).
Kedvező változás volt észlelhető a közlekedési bűncselekmények miatti ügyek tekintetében. Az előző évi 1150-ről 902-re csökkent a bűncselekményi szám, ez 22,2 %-kal kevesebb az előző időszaknál.
Ezen belül elég jelentős a csökkenés az ittas járművezetés miatti ügyek tekintetében, ahol előző évben 680 bűncselekmény miatt, míg idén 441 ilyen eset miatt kellett eljárni. (35,1 %-os mérséklődés)
A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma összesen 442 volt, mely az előző évihez – 559 – képest jelentősebb mértékben csökkent.(20,9%).
Ezen kategóriában a legveszélyesebb, s társadalmilag is legjobban elítélt erőszakos közösülés miatti ügyekben – szintén nagy csökkenés történt, 20-ről 10-ra, azaz százalékosan 50 %-kal csökkent a cselekmények száma.
A nagy társadalomra veszélyességű kábítószerrel visszaélés miatti cselekmények száma komoly mértékben, majdnem a duplájára: 247-ről 493-re növekedett. (99,5 %-os növekedés). Igaz, hogy adott évben nem indult újabb, szervezet jellegű, külföldre is kiterjedő, nagyszámú bűncselekményt megvalósító, sok elkövetős „hálózatszerűen működő” elkövetők elleni ügy, e körben viszont a latencia köztudottan igen magas. Indokolt megjegyezni, hogy az instruálások, illetve az ügyintézési tapasztalatok szerint elsősorban nem a kábítószerrel való kereskedés miatti ügyek voltak jellemzőek, hanem a többnyire privilegizált esetű, ún. „fogyasztói” cselekmények.
A volumen tekintetében legnagyobb számú, vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában az előző évi 13535-ről az idén 14134-ra (4,4 %-os növekedés) nőtt a cselekmények száma.
Nyomozó ügyészség
A rendőrök által elkövetett és vádemeléssel érintett bűncselekmények megoszlása:
Ittas járművezetés vétsége 7
Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette 2
hivatali visszaélés bűntette 1
súlyos testi sértés bűntette 1
lopás vétsége 1
egyedi azonosító jel meghamisításának vétsége 1
A rendőrök által elkövetett vádemeléssel érintett bűncselekmények csupán 2,3 %-a volt hivatali bűncselekmény. Bár a hivatali bűncselekmények miatti feljelentések száma továbbra is jelentős, csak csekély számban merült fel gyanú a bűncselekmény megvalósulása tekintetében, illetőleg az elrendelt nyomozások jelentős részében nem lehetett alátámasztani a feljelentésben foglaltakat. Ezek sok esetben alaptalan, bosszútól vezérelt állításokat tartalmaztak, büntetőeljárás, illetve rendőri intézkedés alá vont személyek részéről, melynek nyilvánvaló célja megpróbálni ellehetetleníteni az ügyben eljáró rendőrök és hatóságok munkáját a rendőr részéről állítólagosan elkövetett bűncselekményre és ezzel az eljáró rendőr elfogultságára hivatkozva. Természetesen abban az esetben, ha kétséget kizáróan sikerült bebizonyítani a feljelentésben foglaltak valótlanságát, hivatalból indítottak eljárást hamis vád bűntette miatt.
Fontosabb nyomozások
Felsőzsolcát 2010. évben sújtó árvízzel kapcsolatos védekezési, fertőtlenítési és helyreállítási munkálatok kapcsán a jegyző és az aljegyző helyi vállalkozóktól kértek és kaptak különböző összegű jogtalan vagyoni előnyt a vállalkozóknak adott vállalkozói megbízásokra és az ezekért kifizetett díjakra tekintettel. Valamint 2006. évtől kezdődően egészen 2010. év elejéig a hivatali tevékenységük ellátása során, a gépjárművekkel kapcsolatos hatósági ügyekben, az előzetes erre irányuló megállapodásoknak megfelelően – két gépjármű kereskedő vállalkozás tekintetében a város akkori polgármesterével, együtt – a rögzített hatósági szolgáltatási díjakon felül a gyorsított illetve soron kívüli ügyintézésért, továbbá egyes építési és más hatósági ügyekben a határozatok jogtalan, törvénysértő és soron kívüli elkészítéséért és kiadásáért szintén különböző összegű jogtalan vagyoni előnyt kértek és kaptak. A jegyző és az aljegyző részére a fenti időszakban átadott jogtalan vagyoni előny együttes összege 12.507.000 –Ft volt.
Bíróság előtti ügyészi tevékenység
2011. évben a váderedményesség 97,32 % volt, ami kedvező javulást mutat a korábbi évek adataihoz képest. 2010-ben ez a mutató 96,86 % volt.
2011. évben a jogerős bírósági határozattal befejezett ügyekben elítélt terheltek 41,84 százalékával szemben szabtak ki határozott tartamú szabadságvesztés büntetést, ez az arány 2010. évben 39,11 % volt. Ezen belül a felfüggesztett szabadságvesztés büntetések aránya kissé emelkedett, 62,41 % -ról 66,42 % -ra. 2011-ben 1 személlyel szemben szabtak ki életfogytig tartó szabadságvesztést.
A közlekedési bűncselekmények, így különösen az ittas járművezetés esetében továbbra is előfordul, hogy a bíróság vagy nem tiltja el a jármű vezetőjét a vezetéstől, vagy azt csak B kategóriára korlátozza. E körben e helyi ügyészségek szinte minden esetben kérték tárgyalás tartását vagy fellebbeztek a vádlott terhére. Ugyanakkor megállapítható, hogy az ittas vezetés esetében a bíróságok kivétel nélkül legkevesebb 100 napi tétel pénzbüntetést szabnak ki, vagyis az elkövető már nem jár jobban 0,8 ezrelék feletti véralkohol szintnél, mint korábban, ha szabálysértés marad a cselekmény.
Kiemelt ügyek
M.J. vádlott és az elhalt sértett M. J-néJ házastársak voltak Nagykinizs, Kossuth u. 2/10. szám alatti ingatlanban ketten éltek. A vádlott italozó életmódot folytatott, ennek eredményeképpen agresszívvé és kötekedővé vált, és féltékeny természete miatt házasságuk megromlott.
2010. március hó 17. napján kb. 20 óra 30 perc körüli időpontban az ittas állapotban lévő a sértett bement a lakás előszobájából nyíló helyiségben, ahol titokban cigarettázni akart. A vádlott ittas állapotban lévő vádlott a felesége után indult, a pincelejáró előterében megtalálta őt ököllel homlokon ütötte és a pincelejáró nyílásán át a 180 cm belmagasságú alagsori helyiségbe lökte. A sértett hanyattfekvő helyzetben zuhant a pince földes padlójára. Ekkor Molnár József a hörgő hangokat hallató sértett után mászott a pincébe, majd ott egy tapétavágó kést magához véve a sértett fején a bőr a szemöldök fölött fültől-fülig terjedően felhasította, majd a hajas fejbőr puszta kézzel hátrahúzva a még mindig hörgő Molnár Józsefnét megskalpolta.
Mindezek után a tapétavágóból a pengét kivette, azt a pincében lévő kazánban elégette, majd a lakásba ment és lefeküdt aludni.
A sértett a bántalmazás következtében a hajas fejbőr részleges skalpolását, a homloktájon a repesztett jellegű sérülést, kis terjedelmű kétoldali mellőri vérgyülemet, a hát IV csigolya testének törését, a gerincvelő roncsolódását, kétoldali I-IV bordák sorozattörését, I. hátcsigolya testének a repedését, lágyburok alatti bevérzést, tüdőzúzódást szenvedett el. Halálát a magasból történő lezuhanás okozta, sérülések miatti traumás sokk és a skalpolás talaján kialakult kivérzéses sokk együttesen okozta.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2011. április hó 8. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.B.2246/2010/32. számú határozatában a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében (Btk. 166. § (1) bek. (2) bek. d) pont) ezért főbüntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A főbüntetésül kiszabott szabadságvesztésből legkorábban 35 év után bocsátható feltételes szabadságra.
A Debreceni Ítélőtábla a 2011. szeptember hó 6. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozott Bf.I.401/2011/6. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet akként megváltoztatta, hogy a kényszergyógyítás intézkedés elrendelését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
Büntetésvégrahajtás feletti felügyelet
A működő fogvatartási helyek közül a Miskolci Rendőrkapitányság fogdájában, előállító helyiségében, valamint a Sátoraljaújhelyi Fegyházban és Börtönben, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, és a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében, a rendőrkapitányságok előállító helyiségeiben a vizsgálatot, illetve ellenőrzést az ügyészek havonta két alkalommal elvégezték.
A meghallgatott fogvatartottak leggyakoribb panaszai, illetve kérdései az alábbiak voltak:
– az összbüntetésbe foglalási eljárást a bíróságok nem folytatják le, holott a feltételek fennállnak,
– helye van-e több ítélet esetén összbüntetésbe foglalásnak,
– a perújítási, illetve felülvizsgálati indítvány benyújtásának mik a feltételei,
– a Sátoraljaújhelyi Fegyházban és Börtönben viszonylag sok panaszt jelentettek be az elmúlt év folyamán az egészségügyi ellátással kapcsolatban,
– többen sérelmezték a szerintük nem megfelelő jutalmazási gyakorlatot,
– gyakori panasz tárgya a kirendelt ügyvédekkel kapcsolatban, hogy védenceikkel nem tartják a kapcsolatot, a felkészülés a tárgyalás előtti, folyosói beszélgetésre korlátozódik,
– két esetben a panasz feljelentésnek volt tekintendő, melyről jegyzőkönyv készült és a Debreceni Katonai Ügyészségre került megküldésre
– az ún. elsőbbségi levelek késedelmes továbbítására is több panasz érkezett, a bv. intézet parancsnokának tájékoztatása szerint az intézet a leveleket időben a postára továbbította, a késedelmes kézbesítés a postán múlott. Ezt a fogvatartottak nehezen fogadják el annak ellenére, hogy az intézet már a Magyar Postával is felvette e tárgyban a kapcsolatot.
– volt olyan panasz, amelyben a fogvatartott azt sérelmezte, hogy a hozzátartozója által külföldről gyorspostával küldött csomagját a bv. intézetben nem vették át, egyrészt mert nem a posta hivatali időben kézbesítette, másrészt a csomag az engedélyezett súly fölötti volt. A bv. intézet parancsnoka az ügyészi intézkedésre – és a fogvatartott ezirányú írásban előterjesztett kérelmére – engedélyezte, hogy súlyhatár túllépése esetén se kerüljön a külföldről érkezett küldemény visszaküldésre, azt a futárszolgálattól munkaidőn túl is vegyék át.
– előfordult néhány olyan fogvatartotti panasz, amikor az ügyészség közigazgatási jogi szakágának megkeresésére került sor.
2011. december hó 31. napján az összes előzetes letartóztatott száma: 390, valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben volt elhelyezve.
Házi őrizet alatt 15 személy állt.
A megye területén működő büntetés-végrehajtási intézetekben – az fk. intézetet kivéve – 2011. év folyamán is zsúfolt volt az elhelyezés.
A 2011. december 31-i állapot szerint a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében 115 helyett 109, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 220 helyett 366, míg a Sátoraljaújhelyi Fegyházban és Börtönben 263 helyett 391 főt helyeztek el. A telítettség az utóbbi két bv. intézetben tehát 166 illetve 148 %-os volt.
A közérdekvédelmi ügyészi tevékenység
A közérdekvédelmi ügyészi tevékenység és változásai általában
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beszámolási időszakban is a közérdekvédelmi szakterületi ügyészi tevékenység az Alkotmány, az Ütv. és más, ügyészségi feladatokat megfogalmazó törvények rendelkezéseinek megfelelően alakult. E szakterület tekintetében a törvényi előírásoknak megfelelően alkalmazott ügyészi módszerek között az előző évek gyakorlatának megfelelően meghatározó volt a vizsgálat, a törvényességi kérelmek, más beadványok kivizsgálása, a különböző szakmai tartalmú állásfoglalás megadása, keresetek előkészítése és benyújtása, illetve más jogszabályok által előírt, folyamatos ügyészi tevékenységet igénylő (pl. elővezetés jóváhagyása) ügyészi hatáskörök gyakorlása.
A megye ügyészi szervei e tevékenységük keretében 2011. évben összesen 517 (2010. évben 593) vizsgálatot végeztek, azaz kevesebbet, mint az előző évben.
Törvényességi kérelmek
A törvényességi kérelmek tárgyszerinti megoszlását tekintve különösen az egyesületekkel kapcsolatos ügyekben 14 (27), közlekedési közigazgatási 3 (6), adóügyekben 1 (5), egyéb közigazgatási ügyekben 10 (24) és az ingatlan-nyilvántartási ügyekben 3 (20) fordult elő csökkenés. Ez utóbbi szám vélhetően a gazdasági válság következtében szinte leálló ingatlan-forgalommal hozható összefüggésbe.
Lényegében egyező számban érkeznek kérelmek az alapítványokkal kapcsolatban, közlekedési szabálysértési ügyekben, építésügyekben. Említésre méltó emelkedés egyetlen tárgykörben sem volt érezhető.
A törvényességi felügyeleti tevékenység területén a tárgybeli évben összesen 16472 ügyészi intézkedés megtételére került sor az előző évi 15785-tel szemben, amely jelentős növekedésnek tekinthető. Ennek oka, hogy 2011. évben 25 %-kal emelkedett a szabálysértési ügyben történő elővezetések ügyészi jóváhagyása iránt a megye ügyészi szerveihez érkezett megkeresések száma, illetve a szabálysértési vizsgálatok során tett ügyészi intézkedések száma is nőtt.
Magánjogi tevékenység
A magánjogi tevékenység kiemelt intézkedései közül tovább emelkedett a perbeli fellépések száma, amely adat mögött a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. által biztosított ügyészi hatáskör gyakorlati alkalmazása áll. Nevezetesen az, hogy e törvény lehetőséget teremt a megelőző távoltartás bírósági elrendelésére irányuló eljárásban való ügyészi fellépésre. 2011. évben 315 ügyészi fellépésre került sor (2010-ben 286, 2009-ben 62), amely 10 %-os növekedés jelzi, hogy a főügyészség illetékességi területén ez az ügykategória, ügyészi feladat és intézkedés kifejezetten hangsúlyos.
A főügyészség a megelőző időszakban (még 2010. év során) saját kezdeményezésben intézett megkereséseket néhány ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozás (5 cég) felé azok általános szerződési feltételeinek megtekinthetősége és az esetlegesen szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele érdekében. Amely vállalkozásnál pedig érdemi adat került megküldésre, ügyészi intézkedésre okot adó körülmény nem volt megállapítható.
Megállapítható, hogy a megye ügyészi szerveinek hivatali eljárásával összefüggő kárigény bejelentések száma, az előző évekhez képest nem mutatott emelkedést.
A B-A-Z Megyei Főügyészségen 2009. évben 5, 2010. évben 4, 2011. évben 3 kártérítési ügy indult.
Fontosnak tartjuk, hogy az ügyészi jogkörben okozott kár megtérítése iránt folyamatban volt perekben, 2011. évben sem hozott a bíróság marasztaló határozatot olyan ügyekben, melyek alapjául B-A-Z megye ügyészi szerveinek tevékenysége szolgált.
Új feladat – megbízhatósági vizsgálat
A beszámolási időszakban új feladat jelent meg törvényességi felügyeleti szakterületen.
A 2010. évi CXLVII. törvény 2011. január 1. napjával iktatta be a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénybe a megbízhatósági vizsgálat jogintézményét.
Megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos megkeresések 2011. április 26. napjától érkeztek a főügyészségre. 2011. december 31-ig összesen 38 megkeresés érkezett, melyen belül az elrendelések és a befejezések száma egyaránt 38 volt. Ügyészi jóváhagyás megtagadására nem került sor, a befejezések is minden esetben törvényesek voltak.
A megbízhatósági vizsgálatok törvényességi felügyelete kapcsán a jóváhagyáson kívül érdemi ügyészi intézkedésre nem került sor.
Környezetvédelmi tevékenység
A megye ügyészi szervei – különös tekintettel a megyei főügyészségre – a beszámolási időszakban is tartalmas, korrekt, az ügyészi feladatok végrehajtását és azok eredményességét elősegítő együttműködést folytattak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel (a továbbiakban: ÉKTVF), illetve a szóban forgó területen tevékenykedő egyesületekkel.
Az ÉKTVF a beszámolási időszakban összesen 231 (kötelezést, bírságolást tartalmazó) határozatot küldött meg a főügyészségre, ami az elmúlt évihez képest (112) jelentős növekedést mutat. A határozatok közül 26 természetvédelmi, 205 környezetvédelmi tárgyú volt. A főügyészség kijelölt szakügyésze valamennyi határozat törvényességét és megalapozottságát megvizsgálta. Azok – szinte kivétel nélkül – megalapozottaknak és törvényesnek bizonyultak. A határozatok tanulmányozását követően került sor a szükségesnek látszó ügyészi intézkedés megtételére. 3 esetben a határozat áttételre került az illetékes főügyészségre, míg az iratokat beszerzését és áttanulmányozását követően 4 esetben büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezésre, míg 19 esetben szabálysértési felelősségre vonás kezdeményezésre került sor.
A főügyészség a beszámolási időszakban környezetvédelmi tárgykörben négy esetben élt a vizsgálat módszerével. A megyei főügyészség saját tervfeladatként vizsgálta
1. Az erdészeti hatósági tevékenység törvényességét a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságánál. A vizsgálat alapján 1 felszólalás és 1 jelzés került benyújtásra.
2. A halvédelmi bírságolásra vonatkozó halászati hatósági szabályok betartásának törvényességét a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságánál. A vizsgálat alapján 1 felszólalás és 1 jelzés került benyújtásra.
3. A talaj védelmével kapcsolatos hatósági és szakhatósági tevékenység törvényességét – az akkori – B-A-Z Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatóságánál, jelenleg B-A-Z Megyei Kormányhivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatóságánál. A vizsgálat alapján 1 felszólalás és 4 jelzés került benyújtásra.
4. Az építésügyi engedélyezési, kötelezési és bírságolási eljárások törvényességét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájánál, mely jelenleg a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája. A vizsgálat alapján 1 felszólalás és 1 jelzés került benyújtásra.
Törvényességi vizsgálatok
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása tárgyában folytatott hatósági eljárások és a hozott határozatok törvényességének vizsgálatát a települési önkormányzatok jegyzőinél. A vizsgálat kötelező volt a B-A-Z Megyei Főügyészségre, valamint a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészségre. A megyei főügyészség az előírt vizsgálatot 8 önkormányzat jegyzőjénél, míg a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészség 7 önkormányzat jegyzőjénél folytatta le. A vizsgálat összesen 1900 ügy ellenőrzésére terjedt ki. A lefolytatott vizsgálat alapján 31 ügyészi intézkedés (10 óvás (ebből 9 elvi óvás), 13 felszólalás, 8 jelzés) megtételére került sor.
A rendkívüli halálesetek kivizsgálására irányuló eljárások törvényességének vizsgálatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon és a Miskolci Városi Rendőrkapitányságon.
A vizsgálat kötelező volt a B-A-Z Megyei Főügyészségre, valamint a Miskolci Városi Ügyészségre. A Miskolci Városi Ügyészség vizsgálata az ilyen tárgyban indult 131 eljárásból 45 ügyre terjedt ki, míg a főügyészségi vizsgálat kiterjedt a rendőr-főkapitányság előtt e tárgyban folyamatban volt 19 elsőfokú, 7 másodfokú, valamint 2 felügyeleti eljárásra.
A lefolytatott vizsgálat alapján 3 ügyészi intézkedés (2 felszólalás, 1 jelzés) megtételére került sor.
A rendőri szervek ügyintézése alapvetően törvényesnek, szakszerűnek és időszerűnek mondható. Az ügyészi vizsgálat jelentős, az ügy érdemére is kihatással lévő jogszabálysértést nem tapasztalt.
Egyesületek, alapítványok felügyelete
A megyei ügyészi szervei a beszámolási időszakban 75 egyesületnél és 66 alapítványnál végeztek törvényességi ellenőrzési vizsgálatot.
A megyei főügyészség vizsgálati terve írta elő a megyei főügyészségre és a helyi ügyészségre kötelezően a környezet- és természetvédelmi célú alapítványok működésének törvényességi vizsgálatát. Az ügyészi szervek a munkatervi feladat alapján összesen 29 alapítvány működésének törvényességi ellenőrzési vizsgálatát folytatták le. A vizsgált alapítványok közül 15 közhasznú, míg 4 alapítvány kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet. A megyei főügyészség és a helyi ügyészségek által elvégzett vizsgálatok megállapításaira figyelemmel 21 felszólalás, 7 jelzés, valamint 3 megszűntetés iránti kereset kezdeményezésére került sor.
A vizsgálat kapcsán rögzíthető, hogy a törvényességi szempontból megfelelő színvonalon működő alapítványoknál a vizsgálat az ún. szokásosnak tekinthető mulasztásokat, illetve hiányosságokat tárta fel, ilyenek voltak pl.: a kuratórium hiányos működése, közzététellel kapcsolatos mulasztások, a közhasznúsági jelentések hiányos tartalma, alapító okirati hiányosságok, stb.
Személyügyi adatok
B-A-Z megyében, 2011. januárjától az engedélyezett ügyészi létszámkeret 131 fő, melyből az év elején 7 álláshely volt betöltetlen.
Ez a helyzet az év során bekövetkezett létszámmozgások következtében sem változott lényegesen, jelenleg 125 ügyészi álláshelyünk van betöltve.
A Miskolci Városi Ügyészség működésében változást eredményezett az a tény, hogy a legfőbb ügyész úr, 2011. február hó 15. napjától dr. Zsíros Zsolt városi vezető ügyészt megbízta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetésével.
A nagy létszámú központi helyi ügyészség irányítása ezt követően is megfelelően biztosított volt, a feladatokat a három vezető-helyettes ügyész egymás között megosztotta, és megfelelően ellátta.
A B-A-Z megyei ügyészi szervezeteiben a vezetői álláshelyek tekintetében ebben az évben további, jelentős változások várhatóak.
Dr. Mészáros János főügyész úr szolgálati viszonya 2012. június hó 30. napjával megszűnik, kérelmére január hó 1. napjától felmentést kapott a munkavégzés alól.
A főügyészi teendőket, a legfőbb ügyész úr megbízása alapján 2012. január hó 15. napjától megbízott főügyészként dr. Panyi Béla, a közérdekvédelmi szakterületi főügyész-helyettes látja el, szakmai feladatai mellett.
Utánpótlás, képzés, tudományos tevékenység
Az ügyészi utánpótlás képzése a megyében továbbra is eredményesen és ütemezetten folyik, a múlt évben 16 ügyészségi fogalmazó került felvételre. A központi helyi ügyészséghez 6 fő, az encsi, az ózdi városi ügyészségekhez 2-2 fő, a többi helyi ügyészséghez 1-1 fő.
A jelentős számú pályázóra tekintettel nem könnyű a rendelkezésre álló, többnyire rövid idő alatt lebonyolítani a pályázatok előszűrését, a jelentkezők személyes meghallgatását, a legfőbb ügyészség felé teendő javaslatok kialakítása végett.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében az ügyészek, alügyészek és fogalmazók képzése, továbbképzése folyamatos. Jelentős azon ügyészségi alkalmazottak aránya, akik szakterületükön jól alkalmazható szakjogászi képzettséget, másoddiplomát szereztek.
Kollégáink aktív részt vevői a Legfőbb Ügyészség által szervezett továbbképzéseknek, a társszervek szakirányú rendezvényeinek, bekapcsolódnak a hazai és nemzetközi konferenciák munkájába.
Tudományos munkát, felsőfokú oktatási intézményekben oktatói tevékenységet végeznek, tagjai a jogi szakvizsga bizottságnak
A kiváló elméleti felkészültségű munkatársaink közül többen évek óta folytatnak oktatási tevékenységet, egyetemen, főiskolán, és középfokú oktatási intézményekben, tagjai a Miskolci Egyetem Jogi Kara Záróvizsga Bizottságának. A Jogi Szakvizsga Bizottságnak B-A-Z. megyéből 7 ügyész tagja van.
Miskolc, 2012. február hó 16. napján
Dr. Martossy György sk.
főügyészségi osztályvezető ügyész