Kérem, adjon tanácsot, hogyan védjük meg a gyerekeinket az olyan szörnyűségektől, mint a gina nevű drog, ami az utóbbi napokban több halálesetet is okozott tizenévesek körében. Kétségbe vagyok esve, mert sehol nincs biztonságban a 16 éves lányom, hova engedhetem el egyáltalán nyugodt szívvel a mai világban? Felháborító, hogy a hatóságok semmit sem tesznek!!!!
Tanítsd, mutass példát és bízz meg benne!
Mielőtt egy lehetséges szülői drogstratégia pontjait sorba vennénk, hadd idézzem fel azt a témához kapcsolódó rádióinterjút, amit a napokban hallottam. Egy budapesti gyermek és ifjusági mentálhigienes központ pszichiátere elmondta, a szülők 40%-a nemet mondott, amikor felajánlották, hogy az adott iskolában ingyenesen felmérik a gyerekek mentálhigienes, azaz lelki egészségét. A vizsgálat kiterjedt a kamaszok életmódjának, hangulatának, szórakozási szokásainak, esetleges függőségeinek, öngyilkossági veszélyeztettségének feltérképezésére.
Szerintem a két dolog összefügg: ha a szükségesnél kevesebbet tudunk serdülő gyermekeink lelki életéről, bulizási szokásairól, sokkal kisebb az esélye annak, hogy tudunk nekik segíteni, ha bajba kerülnek. Ha a kétségtelenül meglévő veszélyekre úgy tekintünk, mintha az égből pottyantak volna ide, a hatóságoktól várjuk a megoldást, akkor valóban tehetetlennek érezhetjük magunkat szülőként. De talán van más forgatókönyv is.
Bulizni márpedig muszáj!
A fiatalok a modern korban mindig is arra törekedtek, hogy kortársaikkal, a felnőtteket kizárva éljenek közösségei életet, ennek csak a formája változik időről időre. Az önálló ifjúsági kultúra és az erre épülő szórakoztató ipar a fogyasztói társadalom egyik jelentős iparága lett, aki ennek létjogosultságát tagadja, az mondhatná azt is, hogy tiltsák be az autóipart. A serdülők felnőtté válásának manapság fontos színtere a bandázás, a bulizás, aki ebből kimarad, az ügyetlen marad egész életére az emberi kapcsolatok kezelésében, ennek összes negatív következményeivel együtt.
Milyen veszélyei vannak a fiatalok szórakozásának? Meggyőződésem, hogy a veszélyek lényegében ugyanazok, mint a felnőtteknél: az egyre nagyobb hatás hajszolása, amit jól leír a mértéktelenség szavunk. Nézzünk néhány tipikus élethelyzetet, ahol mi felnőttek enyhén szólva nem mutatunk jó példák elővigyázatosságból, mértékletességből: közlekedési szabályok betartása, eladósodás, mértéktelen evés-ivás, indokolatlan gyógyszerszedés, felelőtlenül kötött párkapcsolatok, extrém sportok.
Az alkohol az igazi veszély!
Természetesen nem ugyanaz, ha egy tinédzser issza le magát, vagy egy felnőtt, de kiindulópontként azért jó, ha tudjuk, hogy ma Magyarországon az alkoholisták száma 800.000 és 1.000.000 közé tehető. A magyar családok egyharmadában van legalább egy alkoholista, tehát a gyerekek egyharmada alkoholista mintát látva nő fel. A magyar közgondolkodás messzemenően megengedő, toleráns, támogató az alkohollal kapcsolatban. Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon a megkérdezett 9-11. évfolyamos fiatalok 92,2%-a fogyasztott már alkoholt életében (az előző hónapban 55,8%-uk), 64,1%-uk dohányzott (21,9% napi rendszerességgel) és 30,7%-uk próbált valamilyen tiltott szert. (forrás: 2007. évi ESPAD vizsgálat, ill. 2011-es éves EMCDDA jelentés)
És most nézzük azokat a tudatmódosító szereket, amelyeket a köznyelv drogoknak hív. /Itt van némi értelmezései zavar, ugyanis a drog kifejezés az összes kémiai eredetű tudatmódosító anyagra vonatkozik, beleértve a legális nikotint, koffeint, alkoholt is, kábítószernek azonban ezek közül csak az illegális, a BTK-ban tételesen felsorolt szereket hívják a témával foglalkozó szakemberek./ A jéghegy csúcsán, és a média érdeklődésének a középpontjában mostanság a partidrogok állnak, olyan tiltott vagy nem szabályozott anyagok, amik tartós éberséget, pörgést, a gátlások levetését, stb. váltanak ki. (amfetamin, extasy, kokain, mefedron stb.) A szülők többsége ezeknek a szereknek már az említésétől pánikba esik, és csak kevesen veszik maguknak a bátorságot és a fáradságot, hogy megfelelően tájékozódjanak pl. az interneten a valós veszélyekről és azok megelőzési módjáról. Ezeknek a szereknek a hatását a gyerekek általában kialusszák, ami nem azt jelenti, hogy ártalmatlanok, hiszen mértéktelen fogyasztásuk akár végzetes hatású is lehet.
A kipróbálás még nem függés
Mindenféle tudatmódosító szerrel kapcsolatban a szülők rémálma, hogy a gyerek függő lesz, és ebből nincs visszaút. Sajnos ilyen esetek is vannak, de ez nagyon ritkán következik be ahhoz képest, ahányan kipróbálják a különféle drogokat. Valószínűleg irreális az a remény, hogy egy normális kortárskapcsolattal rendelkező középiskolás nem találkozik nagykorúságáig tudatmódosító szerekkel. Ha az alkoholt is ide számítjuk, márpedig ez a legnagyobb veszély, száz százalék az esélye hogy kipróbálja ezeket. Attól kell és lehet megvédeni, hogy beépüljön az életébe a droghasználat, hogy függővé váljon ezektől. Ennek érdekében:
Túlélőkészlet szülőknek
Ne démonizáljuk a témát! Ahogy a közlekedési szabályokat megtanítjuk a gyereknek, ugyanúgy kell megtanítani higgadt, világos beszéddel, értelmes információkkal arra is, hogy miként vigyázzon magára akkor, amikor a barátaival van. A 14 évnél idősebb gyereknek tudni kell, hogyan kerülheti el a nemkívánatos terhességet, továbbá ismerni kell az alkohol és a többi drog hatását. Az interneten fellelhető tájékoztató oldalakon szakszerű leírást lehet találni ebben a témakörben. – Kékpont Alapítvány
A serdülővel nem könnyű bizalmas kapcsolatban maradni, mert minden módon szabadulna a szülő gyámkodásától. Ne akarjunk mindent tudni a barátairól, akkor remélhetjük, hogy legalább a legfontosabb infokat megosztja velünk: hova megy, kikkel lesz, mikor jön haza. De ne hívjuk félóránként telefonon, mert ki fogja kapcsolni…
Megfelelő körülmények között beszélgessünk a gyerekünkkel a saját kamaszkorunkról: berúgásainkról, füvezéseinkről, az akkori bulikról. Jobban megbízik a szülőben, ha az nem próbálja szentté maszkírozni magát. Ha mégis bajba kerül, el meri mesélni, segítséget fog kérni, hiszen apa is csinált marhaságokat fiatalon…
Ha váratlanul leromlik a tanulmányi eredménye, érdektelenné válik, tartósan rosszkedvű, elzárkózik, agresszív lesz, annak a hátterében a kamaszoknál gyakori hormonális eredetű szélsőséges hangulatingadozás, lelki krízis is lehet. Labilis állapotban könnyebben találja meg a kapcsolatot a tudatmódosító szerekhez. Próbáljunk beszélgetni vele, ha tartós ez az állapot, kérjünk segítséget, háziorvostól, pszichológustól. – Vadaskert Alapítvány
A mértékletességet a családban tanulják meg a gyerekek, nem mástól, mint tőlünk. Tehát nem isszuk meg a második üveg sört vacsora után, pedig lecsúszna. Egy filmet megnézünk, aztán elmegyünk aludni, nem játszunk fél éjszaka a számítógépen, mert reggel fel kell kelni. Nem zabálunk be egy egész tábla csokit, csak azért mert rossz a kedvünk. Nem nyeljük marokszám a nyugtatót, amit egy ismerős ismerőse szerez nekünk baráti alapon…És mivel nem vagyunk szentek, a mértékletességre nevelésbe még az is belefér, hogy megbeszéljük családi körben a saját, ezzel kapcsolatos problémáinkat.