Az Opre Roma Civil Közösségi Hálózat Ide tartozunk! elnevezésű Facebook-csoportja által a cigányok sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság valamennyi áldozatának emlékére kezdeményezett holnapi országos megmozduláshoz a Magyarországi Szabadkeresztény Gyülekezet uszkai közössége is csatlakozik. Ezt a közösséget 1974-ben két helyi cigány család alakította meg, napjainkban mintegy félszáz tagja van, lelkipásztoruk Kovács Edgár (a nyitó képen).
Uszka csendes, békés, alig négyszáz lakosú, 80 százalékban cigányok lakta, az ukrán határ és a Batár patak menti település, amelynek összetartó erejét a hit adja. A Magyarországi Szabadkeresztény Gyülekezet uszkai, lakóházból átalakított, felújított imaházában (Fő út 112.) csütörtökönként egyébként is összegyűlnek Uszka és a környékbeli települések cigány és nem cigány hívői. A nők jól öltözöttek, a férfiak ápoltak, a fiúk divatosak, a lányok szépek, a gyerekek aranyosak. Tiszta a szemük és a lelkük, ahogy égre emelt karral, de nem megadva magukat a sorsuknak éneklik: „Méltó a bárány, hogy vegyen dicsőséget, hódolatot, áldást és tisztességet.”
Dr. Sértő-Radics István polgármester erre kiváltképp büszke: a legszívesebben mindenkinek megmutatná a gyülekezetbeli családok tiszta otthonait, és szétkürtölné, hogy az egyházközségbe járó gyerekek a legjobb tanulók az iskolában. Sokan úgy tartják, nincs jobb egy megtért cigánynál, mert annak a szívében lakik a hit. Ha így van, akkor Uszkán igencsak irgalmas az Úr. A nagy szegénység ellenére a településen nincs bűnözés, ismeretlen a rendbontás, és mint egy nagy családban, a problémákat is együtt oldják meg. Cigányok és nem cigányok sajátos, a lelkipásztor által énekelt-vezényelt zenés istentiszteleten együtt emlékeznek holnap a sorozatgyilkosság cigány áldozataira. (Érdemes meghallgatni a csatolt weblapon egy viszonylag friss felvételt az imaházból. És utána mindjárt megtekinteni, meghallgatni a gyilkosságokra és az áldozatokra emlékeztető – ugyancsak csatolt – videót.)
Az uszkai gyülekezet csatlakozásával immár meghaladja a másfélszázat ama hazai települések száma, amelyekben az ott élő kisebb-nagyobb közösségek fontosnak tartják az emlékeztető emlékezést. Az Önkormányzati Sajtószolgálat honlapján a bódvalenkeiek által összeállított, majd a besencei polgármester által bővített listát, azóta az Opre Roma Civil Közösségi Hálózat a Facebookon ugyancsak bővítette, de – eddig – nem szerepeltette benne sem Bódvalenkét, sem Besencét. És remélhetően még mindig nem teljes a most már 151 magyarországi település nevét tartalmazó felsorolás: Abaújdevecser, Abaújszolnok, Agárd, Alsóvadász, Alsózsolca, Aszaló, Bagamér, Baktakék, Barcs, Bánréve, Báránd, Becsehely, Beret, Berettyóújfalu, Berhida, Besence, Békés, Békéscsaba, Bérbaltavár, Biharkeresztes, Bihartorda, Bocska, Bódvalenke, Bonyhád, Borsodbóta, Budapest, Bük, Bükkszenterzsébet, Celldömölk, Csány, Csenger, Dejtár, Domony, Domoszló, Ecséd, Eger, Elek, Encs, Erdőhorváti, Erdőtelkes, Erk, Fadd, Farkaslyuk, Feldebrő, Felsődobsza, Forró, Földes, Fulókércs, Furta, Fügöd, Galgagyörk, Gádoros, Geszt, Gyomaendrőd, Gyöngyös, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Halmaj, Hatvan, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Igrici, Jánosháza, Jászfényszaru, Kakucs, Kalocsa, Kapolcs, Karcsa-Becsked, Kál, Kárász, Kázsmárk, Kevermes, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kisterenye, Komló, Kótaj, Kovácsvágás, Körmend, Lak, Lengyeltóti, Lőkösháza, Lucafalva, Mátraverebély, Máza, Meggyeskovácsi, Mencshely, Mezőcsát, Mezőgyán, Méhkerék, Méra, Monor, Mikóháza, Miskolc, Nagybátony, Nagykanizsa, Nagykáta, Nagykőrös, Nagyvázsony, Nádudvar, Nógrádmegyer, Nyírbátor, Nyíregyháza, Ónod, Ózd, Paks, Pécs, Piliscsaba, Pusztaradvány, Putnok, Rétközberencs, Sajóhidvég, Sajókaza, Sáp, Sárospatak, Sárvár, Sáta, Selyeb, Siófok, Szalonna, Szakácsi, Szászvár, Szeged, Szemere, Szendrőlád, Szerep, Székesfehérvár, Szikszó, Szolnok, Szombathely, Taktaszada, Tarcal, Tiszafüred, Tiszapüspöki,Tiszaszentmárton, Told, Tomor, Torony, Törökbálint, Uszka, Üllő, Vasvár, Vámospércs, Veszprém, Vilmány, Viss, Zsadány.