Szóval, egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk egy kis üzletbe. Öt percet sem voltunk benn, s kijövetelkor láttuk ám, hogy egy közterület fenntartó írja vadul a büntetőcédulát. Már éppen rakta volna bele a kis kék zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam:
– Ne szívass már köcsög, mi lenne ha egyszer tekintettel lennél egy idős állampolgárra is de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét.
-Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket. Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett a másik üzenetet is beerőltette az ablaktörlő alá és elkezdett írni egy harmadikat a fene tudja miről. Akkor lebuzispicliztem és ez így ment vagy húsz percig. A közterületes feje egyre lilult a kék borítékok egyre szaporodtak. Mindez egyáltalán nem zavart engem és a feleségemet, mi ugyanis busszal jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot, hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink. Nagyon fontos ez a mi korunkban.