Idén ezt az üzenetet hordozta magában a Nők Ökumenikus Világimanapja, amelynek liturgiáját Malajzia női bizottsága állította össze. Az 1870-es években indult kezdeményezés célja a közösségek megerősítése, az ismeretátadás, valamint a különböző országok keresztyén női csoportjaival történő kapcsolatfelvétel elősegítése.
Miskolcon a Tiszáninneni Református Egyházkerület székházában március 2-án, pénteken tartották az ökumenikus alkalmat, amelyen az evangélikus, református, baptista, metodista és katolikus felekezetek női tagjai vettek részt. A rendhagyó egybejövetelen Dandéné Pál Tünde, a Miskolc Avas-déli Református Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét, a liturgiát pedig Sándorné Povazsanyecz Gyöngyi, a miskolci belvárosi evangélikus egyházközség lelkésze vezette.

 

„Nagyon sok olyan emberrel találkozom, akik úgy érzik, valami miatt nem megy az életük szekere. A rossz irány felé vezető utat keresik, az Istenbe való kapaszkodásuk pedig sokszor hiányzik” – fogalmazott az imanapon Dandéné Pál Tünde, aki hangsúlyozta: „Szükség van arra, hogy megismerjük egymást, és hogy érezzük: mi, keresztyén nők összetartozunk!” Mint mondta, nem fontos, hogy milyen felekezetből jövünk, és hogy milyen országból gyűltünk össze, mert a cél egy és ugyanaz: a közös imádság. A miskolci lelkipásztor hozzáfűzte, a malajziai liturgia azt az üzenetet foglalta magában, hogy érezzük Isten jelenlétének és támaszának a szükségét.
Keresztesi Lászlóné az imanapon többek között arról nyilatkozott, hogy hogyan lehet átvinni a közös ima erejét a hétköznapokba. A miskolci Református Nőszövetség elnöke elmondta, a lélek, a hit és a szeretet erejét próbálják továbbadni másoknak úgy, hogy ne csak a gyülekezetben, hanem a családban is kamatoztatható legyen mindaz, amit az összejövetelek során átbeszélnek. „Az unokáknak nagy szükségük van az idősekre, hiszen a gyerekek viszik tovább a nagymama hitét. Az imanap hatására új erőt, új lendületet kapunk, hogy ezt az üzenetet közvetíteni tudjuk mások felé is.” Keresztesi Lászlóné hozzátette: különleges érzés rádöbbeni arra, hogy bár a világ számos pontján problémával küzdenek a nők, mégis az Úr mindenhol ad olyan embereket, akik harcolnak az igazságukért. „Jó érzéssel tölti el az embert, hogy ennyi imádság száll föl egyszerre az Úr felé, és hisszük, hogy ezeket a kéréseket Jézus Krisztus továbbviszi magával az Atya elé.”tirek.hu