A gyerek az óvodában nagyon kínlódott, hogy felhúzza a
csizmáját, erre odament segíteni neki az óvó néni.
Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a
csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a gyerek azt mondja:
– Óvó néni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és
ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a
lábára. Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
– Ez nem is az én csizmám!
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek
lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
… hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám
az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán.
Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok
tuszkolást igényelt a művelet.
Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
– Pistike, hol a sapkád?
Mire a gyerek: – A csizmámban!