Több határozatot fogadott el az országgyűlés hétfői ülésén: jóváhagyták a Balsai-jelentést a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről, és a kormány is megvizsgálja, milyen poszton vannak most azok a rendőrök, akik akkor irányítottak. Megalakul a Malév-privatizációját vizsgáló bizottság, amely Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerepét is firtatja az ügyben.
Elfogadták Balsai jelentését a 2006-os rendőri erőszakról
A parlament 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá hétfőn Balsai Istvánnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről készített jelentését. Az országgyűlési határozat alapján a kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrségnél. Arra is ki kell térni, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást. A Ház arra is felkérte a kormányt, hogy április közepéig jelentésben foglalja össze, milyen intézkedések történtek a 2006. szeptember 19-e és 22-e közötti, valamint október 23-i tömegdemonstrációkon a békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi- és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak. Az időközben alkotmánybíróvá választott fideszes politikus miniszterelnöki megbízottként arra jutott, hogy az ügyben szükséges Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálata, és úgy ítélte meg, felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.
Kimondták a Mal Zrt. felelősségét
A képviselők 290 igen szavazattal, 46 nem ellenében szavazták meg a vörösiszap-katasztrófa ügyében alakult vizsgálóbizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozatot. Ez kimondja, hogy döntően a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t tartja felelősnek a tíz ember halálát és hatalmas anyagi kárt okozó kolontári vörösiszap-katasztrófáért. A bizottság végkövetkeztetése szerint ha nem is közvetlenül, de a felelősségben osztoznak a Mal Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok is. A kormányt egyebek mellett arra kéri fel a Ház, tegyen intézkedéseket a hatósági engedélyezés színvonalának emeléséért és a működés fokozott ellenőrzéséért, valamint kezdeményezze a veszélyes hulladékká minősítés folyamatának felülvizsgálatát és a károkért való pénzügyi felelősség szabályozását is. Az ügyészség idén januárban 15 ember ellen emelt vádat a vörösiszap-katasztrófa ügyében. Az ügyész az összes vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Parlamenti bizottság vizsgálja a Malév privatizációját
Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság jön létre a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására. A fideszes Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezését 273 igen, 52 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A testület vizsgálatának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizációnál mennyire érvényesültek az állam érdekei, milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére „általános” vétójoga lett a légitársaságban. Budai Gyula azt is vizsgálná, hogy Oszkó Péter volt pénzügyminiszternek – aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett – van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. A vizsgálóbizottságnak 180 napon belül kell benyújtania jelentését az Országgyűlésnek. A tíz tag nem kap díjazást. Négy parlamenti képviselőt delegál a testületbe a Fidesz, egyet a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik és egyet az LMP. Az elnököt a Fidesz adja majd, az alelnököt pedig a szocialisták.
A 20 millió forint alatti devizakölcsönökhöz lesz árfolyamgát
Az Országgyűlés hétfőn változtatott a nemzetgazdasági miniszter devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvénymódosító javaslatán. A Ház kormánypárti és szocialista képviselők szavazatával úgy írta át az indítványt, hogy az árfolyamgát ne a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján legyen igényelhető, azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el. A módosítást LMP-s képviselők nem támogatták, míg a Jobbik tartózkodott a szavazáson. A parlament a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött így, aki egy másik módosító indítványában 15 millió forintra csökkentette volna ezt az értékhatárt. A kormánypárti politikus indoklásában azt közölte, az országgyűlési képviselők így három alternatíva közül választhatnak: a minimum tizenötmilliós korlát a hitelfelvevők mintegy 85 százaléka, a húszmilliós körülbelül az érintettek 95 százaléka, míg az eredetileg benyújtott, harmincmilliós értékhatár a hitelfelvevők 99 százaléka előtt nyitná meg az árfolyamrögzítést. Rogán Antal érvelésében arra is kitért, hogy az árfolyamgát kritériumaként eredetileg meghatározott lakásérték azért nem jó feltétel, mert az egyoldalú előnyhöz juttatja a bankokat, visszaélésre vagy vitás helyzetekre vezethet.
Megemlékeznek a kommunizmusban kitelepítettekről
A kommunista diktatúra által elkövetett tömeges kitelepítések hatvanadik évfordulója alkalmából határozatot fogadott el az Országgyűlés hétfőn. A 323 támogató szavazattal, két nem ellenében és egy tartózkodással elfogadott határozat leszögezi: szükséges méltóképpen megemlékezni az önkény áldozatairól, és fel kell hívni a figyelmet a totális diktatúra, valamint a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítés embertelenségére. Az Országgyűlés a dokumentumban megemlékezik az 1944 ősze és 1990. május 2. közötti időszak kivégzettjeiről, politikai elítéltjeiről, internáltjairól, kitelepítettjeiről és mindazokról, akiket ezen időszak alatt törvénytelenül meghurcoltak, egyben adózik a kitelepítetteket befogadó vidéki lakosság előtt. „Az ő példájuk igazolja, hogy a zsarnoki rendszer kegyetlensége jóindulatot szült a magyar emberekben, akik az elnyomás közepette is képesek voltak segíteni egymáson” – olvasható a kormány előterjesztésében. A Ház a határozatban emlékművek felállítását, megemlékezések szervezését is szorgalmazza.