Hatodikos a fiam, és nagyon nehezen birkózik a tanulós tárgyakkal, úgymint történelem, földrajz, biológia. Ül a könyv fölött és látom, hogy kínlódik, mit és hogyan jegyezzen meg. Amikor csak az aláhúzott dolgokat próbálja megtanulni, és kikérdezem, összezavarodik, mert nem emlékszik szó szerint. Magától viszont nem találja meg a lényeget. Nem tudom, hogyan segítsek neki.
A tanulási nehézségek több mint felét olvasási, szövegértési hiányosságok okozzák. Első körben mindenképpen azt kellene tisztázni, hogy elég jól olvas-e és megfelelően érti-e az olvasottakat. Ha egy gyerek nem, vagy nehezen érti azt, amit olvas, haladéktalanul fejleszteni kell ezt a készségét. Ha ez többé-kevésbé rendben van, jöhet a szöveg feldolgozása. A lecke „megtanulása” azt jelenti, hogy
megértjük az egyes mondatok jelentését
átlátjuk a szöveg belső összefüggéseit
a fontos információkat tömörítve megjegyezzük.
Mindehhez a legügyesebb segédeszközünk a kérdés – vagyis tanuljunk kérdésekkel! A legtöbb tankönyvben az egyes leckék után 6-8 ellenőrző kérdés található. Mielőtt belefogunk a lecke olvasásába, vegyük sorra a kérdéseket, gondoljuk végig jelentésüket. A lecke olvasása során keressük meg a kérdésekre a választ, fogalmazzunk belőle épkézláb mondatot, és azt írjuk is le. Az első átolvasás végére elkészült egy rövid összefoglaló is – a kérdésekre saját magunk által megfogalmazott válaszokból.
Alaposabban gondolkozik
Mi a kérdésekkel való tanulás haszna? Az olvasás során kevésbé kalandozik el a gondolat, mert a szavak beazonosítása mellett egy másik feladat is van: megkeresni a választ a kérdésekre. Amikor egy kérdésre válaszolunk, sokkal alaposabban elemzi az agyunk a szöveget, mint amikor csak olvassuk. Amit leírunk, az mélyebb nyomot hagy emlékezetünkben, mintha csak fejben próbáljuk felidézni. A legjobb, ha hangosan is elmondjuk az összefoglalót.
Ha nincs kérdés a lecke végén, akkor szerkesszünk kérdéseket. A nagyobb bekezdések, vagy fejezetek végén kérdezzünk rá annak lényegére. Vagy kérdezzünk rá a vastagon szedett szavakra, mondatokra, ezek a tankönyv szerzői által már kiemelt összefüggések. Mindig kérdőszavas kérdéseket használjunk: Ki, mi, mikor, hol, hogyan, miért, mi célból, milyen eredménnyel, minek a segítségével stb. Ha jó kérdéseket szerkesztettünk, az azokra adott válasz lefedi a lecke tartalmát.
A kérdezés olyan készség, ami sok gyereknél felső tagozatos korban már alig pislákol, de ez nem a gyerek hibája… A kisgyerek először a családban gyakorolja a kérdezést, és jó ideig ez a legfőbb eszköze a világ megtanulásához. Egy vizsgálat során azt mérték, hogy a négyévesek óránként átlagosan 27 beszélgetést folytattak az édesanyjukkal, és minden beszélgetés átlagosan 16 mondatváltást tartalmazott. Óránként átlagosan 26 kérdést tettek fel a négyévesek. Amikor a kisgyerek kérdez, nem csupán információt gyűjt, hanem az ő világában fellehető összefüggéseket, törvényszerűségeket kutatja elképesztő szorgalommal és tehetséggel.
Az elektronikus dajka ártalmai
Otthon a gyerekek természetes beszélgetőpartnerei a szüleik, hacsak azok rá nem bízzák a kicsit az elektronikus dajkára… A korai tévézés, számítógép használat elleni legfőbb érv éppen az, hogy nem lehet velük beszélgetni. A gyerek személyiségét, intellektusát, lelki egészségét, és például későbbi tanulási képességét is igen nagy mértékben meghatározza, hogy eleget kérdezett-e, és kapott-e rá türelmes, jó válaszokat.
Az iskolában sajnos gyökeresen megváltozik a helyzet. Ugyanez a vizsgálat kiderítette, hogy negyedére csökken az óránkénti párbeszédek száma, és akkor is többnyire a tanár kérdez, ráadásul a kérdések általában az ismeretek ellenőrzését, és nem a gondolkodás ösztönzését szolgálják.
A szülőnek tehát kulcsszerepe van: az a gyerek, amelyik otthon megtapasztalta, hogy szülei örülnek a kérdéseinek, és figyelmes válaszokat adnak neki, óriási előnyre tesz szert a tanulás során is. A kisiskolással már játszhatjuk például a következőt: kiválasztunk egy hétköznapi tárgyat / toll, radir, zsemle, kavics, kulcs/ és megnézzük, hány kérdést tudunk hozzá kitalálni, és megválaszolni:
Kérdezgetős társasjáték
Fizikai tulajdonságai: mi ez, mi a neve, hogy néz ki, milyen színű/a formája/ a szerkezete, milyen a tapintása,/szaga/hangzása, miből van, természetes anyagú vagy műanyagból készült, ép, megváltoztatták, alakították, vagy javították?
Hogyan jött létre: hogyan készítették, ki készítette, kézzel vagy géppel gyártották?
Felhasználása: milyen célra készült, hogyan lehet használni?
Kora: régi, mennyi idős?
Értéke: értékes, mennyit ér?
Eredete: Honnan való, hol készítették?
Formája: jól van megformálva, hogyan van díszítve, hogyan lehetne továbbfejleszteni?
A tanulási nehézségek egyik oka tehát, hogy a gyerekeket kevéssé érdekli az, amit az iskola manapság elég unalmasan próbál nekik megtanítani. Ezt ellensúlyozhatja, ha izgalmas, vidám beszélgetésekkel, váratlan, akár meghökkentő kérdésekkel, közös felfedezésekkel tápláljuk gyermekünkben a világ iránti természetes kíváncsiságot.