Mint ismert, az államfő kisdoktori címének visszavonása ellenére sem kíván lemondani. A balliberális Der Standard ezért „székhez ragadt” embernek írja le őt, amely szerint „egy Schmittet nem lehet megszeppenteni”. Gregor Mayer tudósításában azonban azt emeli ki, hogy a jobboldali holdudvarban „jelentős hangulatváltozás” ment végbe, és a Magyar Nemzet is lemondásra szólította fel az államfőt. Mindazonáltal a szerző úgy értékeli: mindez úgysem számít, mert a fontos kérdéseket Orbán Viktor „dönti el egyedül”. Márpedig Schmitt Pál, „a kommunizmus alatt is már magas sportfunkcionárius”, Mayer szerint Orbán „kreatúrája”, és 2010-ben is „a saját soraiból jövő ellenállással szemben” ültette őt a Sándor-palotába. Mayer emlékeztet rá, hogy Kövér László házelnök állítólag már akkor „paprikajancsinak” nevezte Schmitt Pált. „Az elmúlt húsz hónapban Schmitt Orbán készséges végrehajtójának bizonyult”, jegyzi meg a Der Standard, amely megjegyzi, hogy az államfő ezért érdemelte ki a köznyelvben a „Nemzet Golyóstolla” gúnynevet.

 

A konzervatív Die Presse budapesti tudósítója, Péter Bognár azt emeli ki, hogy Schmitt „legalábbis egyelőre” nem lépett vissza. Bognár magyar lapok információira hivatkozva azt állítja viszont, hogy csak egy-két napos türelmi időt szavazott meg a Fidesz vezetése Schmittnek, akinek ez idő alatt kellene bebizonyítania, hogy az ország mellette áll.

Schmitt számára a március 29-e élettörténetének „mélyfekete napja”, ugyanis ekkor vonta meg a SOTE az államfőtől a doktori titulusát – írja a csütörtöki napról a Die Presse.

Péter Bognár is megjegyzi, hogy „Orbán nyomására” választotta az Országgyűlés 2010-ben Schmitt Pált köztársasági elnökké.

A bécsi konzervatív napilap véleménycikkben is foglalkozik a kérdéssel. Jutta Sommerbauer szerint Schmitt Pál „blamázs Orbán Viktornak”, és kiemeli, hogy „egy gerinctelen államfő megválasztása” már 2010-ben sem volt helyes ötlet. Azonban mindenben megfelelt „Orbán ízlésének”: „Fidesz-tag, hűséges, lojális – és gyenge”, írja a szerző. Sommerbauer szerint „Orbánt terheli” az ügy „kínossága”. A lap azonban abbéli reményét fejezi ki, hogy Orbán „helyes következtetéseket von le az ügyből”, és belátja: „egy gerinc nélküli elnök nem ideális választás”.

A konzervatív Wiener Zeitung szerint Schmitt Pál pénteki döntésével „előre menekült”. Karin Rogalska, a lap budapesti tudósítója azonban felteszi a kérdést, hogy vajon miért csak most „rázta” meg az ügy Magyarországot, holott „Schmittet a doktori fokozata miatt korábban is sokan kinevették”, és már januárban világos lehetett, hogy „a címet csak nagyfokú jóindulattal” ítélték oda egykoron az államfőnek. Rogalska szerint Orbán akarhatja ejteni Schmitt Pált, ugyanis 2011 végéig a Fidesz már elfogadta a legfontosabb közjogi módosításokat. Ráadásul, véli a bécsi jobboldali napilap, „jól jön Orbánnak, ha a népharag más irányba megy”, és nem a kormány, hanem csak „az amúgy is népszerűtlen Schmitt Pál” ellen fordul.

A közszolgálati Ö1 rádió tudósítója az ügyet ismertetve többek között kiemelte, hogy Schmitt Pál eleve „hadilábon áll” a magyar helyesírás szabályaival, és egy esetben „az államfő szót is rosszul írta”.
hetivalasz.hu