(12.)A régen nevezett Ady Hídi csomópontnál északi irányba fordulva, az Ady utcán haladva elérkezünk Miskolc legnagyobb terére, a Búza Térre. A 20-ik század előtt Búzavásártér volt a neve, majd a 40-es évek végétől hosszú évekig Béke Térnek nevezték. Ez a tér a belváros keleti részén található. A városunk harmadik legnagyobb közlekedési csomópontja. Miskolc legnagyobb piaca itt található, ezenkívül a Távolsági Autóbusz Pályaudvar és az egyik legfontosabb helyi Autóbusz Végállomás is, melyet 1968-ban alakítottak ki, majd benzinkutak az Ady utca mindkét oldalán, az útkereszteződéseknél pedig aluljárók kialakításával.
A 19-ik század végén eredetileg nagybani terményárusításra és állatvásárok megtartására hozták létre, mert ezek nem fértek el a város kisméretű, középkori belvárosi piacterén, amelyet a Szinva Patak vizéhez közel alakítottak ki, az ottani utcák kereszteződésében (a mostani Vörösmarty Városrész elején). Városkapuk és vámszedőhely is volt a közelben, és több Vendégfogadó is. Középen található a Vásárcsarnok, amely először 1885-ben épült Adler Károly tervei alapján. Majd a mai Vásárcsarnok elődje 1926-ben készült el, Münnich Aladár tervei alapján, az akkor elkezdett városrendezés jegyében.
1944. júniusi bombázások után az épület súlyos károkat szenvedett, amelyet a háború után helyreállítottak, majd pedig az 50-es években felújítottak. Egy kis személyes érintést is szeretnék itt leírni Önöknek, amit az én Anyám mesélt nekem. Az én Édesanyám aki fényképész volt a Nagyapámmal együtt, az ő fényképészüzletük is az akkori Búza Téren volt. A bombázások alatt, akik a piactéren vásároltak vagy dolgoztak, ide menekültek be a Vásárcsarnok pincéjébe a bombázások elöl. Telitalálat érte a Vásárcsarnok egy részét és akik akkor ott életben maradtak, a törmeléken és a hullákon keresztül átmászva jutottak ki a felszínre. Szemben a Vásárcsarnokkal a Zsolcai Kapuban már akkor is volt ott egy Italbolt (később Lépcsős Kocsmának nevezték), ő oda átment és halálfélelemtől remegve, kért a kocsmában egy fél deci pálinkát. Ő, aki sem akkor, sem a későbbiekben sem, soha nem ivott alkoholt.
Az én emlékeim szerint még az 50-es, és 60-as években is, látható volt a Széchenyi utcáról az Ady utcán keresztül a Zsolcai kapura beforduló, villamos vágány. Itt volt 1908-ig, a 2-es villamos egyik végállomása. Majd a későbbiekben a város utcáinak a felújítása után a 70-es években (macskaköves volt), aszfalt burkolatot kapott a város úthálózata, ezt a sínpályát is akkor elbontották. Gyermekként még emlékszem (50-es évek), hogy a Piactér északi részén közel a Görög Katolikus Templomhoz, volt itt egy hatalmas Hídmérleg is, ahol is szekerekkel álltak rá a mázsáláshoz. A Vándor Cirkuszosok is mindég itt, ezen a téren verték fel a sátraikat még a 70-es évek elején is. Azután pedig már a város más helyein tudták ezt csak megoldani. A Búza Tér 2008-as nagy átalakítása előtt, az akkori Vásárcsarnok körül különböző elárusítóhelyek, zöldségesstandok álltak, az északi részen pedig volt a virágpiac. Az egykori nagybani piacok a 90-esévek közepétől elköltöztek a Repülőtér mellé, és területükön autóparkolót alakítottak ki. A tér keleti oldalán volt a 90-es évek elejéig a Bükkvidéki Vendéglátó Székházának egy részén az emeleten, szintén egy Gyors Étterem, ami már szintén nem létezik. A 2008 októberében átadták az új, átalakított Vásárcsarnokot, két oldalszárny hozzáépítésével, amely most 13.000 m2 alapterületűvé vált, és jelenleg is az ország legkorszerűbb Vásárcsarnokának felel meg 224 üzlettel. A külső rész pedig további 1000 m2, virágpiaccal és vendéglátóhelyekkel.
A Búza Tér északi végétől nem messze található a Görög Katolikus Templom. A 18-ik század első felében nagyon sok ruszin és szlovák nemzetiségű emberek telepedtek le Miskolcon, így az idők folyamán igénnyel éltek egy saját templom megépítésére. 1911 szeptemberében szentelték fel ezt a templomot Boldogasszony napján, mely Galter János tervei alapján épült fel.
Három harang van a toronyban, külső megjelenésében a templomon bizánci vonásokat lehet felfedezni.
A főhomlokzata természetesen keletre tájolt. Előreugró főtornyát két oldalról alacsonyabb, lépcsőtornyok fogják közre. Érdekessége, hogy a négyszög alaprajzú tornyot 6 szögű toronysüveg tetőzet fedi le, tetején kettős kereszttel, amelyet a miskolci ortodox egyházközösség ajándékozta a templomnak.
A templom alaprajza latin kereszt formájú, főhajója egyszerű kiképzésű, a kereszthajója alacsonyabb.
A templom belsőt háromszakaszos csehsüveg boltozat fedi, néhol szecessziós virágmintával dekorálva.
Gazdagon díszített 19 képből álló ikonosztáza van, mely fölött a diadalív középső részén Szűz Mária tartja az ölében a kisded Jézust. Két oldalt pedig szentek láthatóak. 2011-ben Miskolc görög katolikus püspöki székhely lett, ezáltal a templom Székesegyházi rangot kapott.
Következő sétám az Ady utca másik oldalán elindulva a Miskolc Pláza, Hősök Tere, Petőfi Tér, Deák Tér, Bíróság, helyszínei lesznek. Amennyiben kedvet éreznek a további nosztalgikus miskolci sétára, tartsanak majd akkor is velem.
Az előző sétáim helyszíneinek leírását megtalálják a blognevemen.
Folytatása következik.
ok.ildi.blog