Hinnétek, hogy már 39 éve mobilozunk? Hol van már a bőrönd méretű első készülék? A mai kütyük már szinte mindent tudnak: telefon, lejátszó, fényképező, játék, navigációs eszköz és számos kiegészítő, szórakoztató, vagy éppen hasznos program teszi nélkülözhetetlenné. Lássuk mennyit fejlődtek a pár évtized alatt!
A mobiltelefon működéséhez szükséges egy mikrohullámú kommunikációs hálózat, és maga a „mobil”-nak mondott, hordozható készülék, ami lehetővé teszi a hozzáférést a hálózathoz. Az alap beszédközvetítő funkción kívül a mai mobilok számos egyéb szolgáltatást támogatnak, így például az SMS-t (szöveges üzenet), e-mail, internet, MMS (multimédia üzenet, fotók, videók küldése).
A mobiltelefont meg kell különböztetni a drótnélküli telefonoktól, amelyek általában csak a korlátozott hatósugarú alapállomás környékén működnek, és jellemzően egy-egy lakáson belül használják őket.
A készülékeket generációkba is sorolhatjuk, a hálózati képességeik alapján osztályozva. Magyarországon az ezredfordulóra a mobiltelefonok széleskörűen elterjedtek: 1999 elején még csak 1,1 millió előfizetést tartottak nyilván hazánkban, 2008-ra 11 millió lett ez a szám. A számkiszolgálás miatt 1998 szeptemberében a mobiltelefon-számokat 6 jegyűről 7 jegyűre változtatták.
A mobiltelefon rohamos elterjedését több tényező segítette elő. Az egyik legfontosabb, a mobiltelefonok árának csökkenése, így a mobiltelefon ajándéktárgynak is alkalmas lett. A másik lényeges tényező, hogy a fenntartási költségek is lassan egyre kedvezőbbek. 2010. január 15-étől a mobiltelefon-számokat csak a teljes formátum, azaz mind a 11 számjegy (előhívó, körzetszám és telefonszám) tárcsázásával lehet hívni.
A mobiltelefon manapság egyike a leggyakrabban használt eszközeinknek. A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kifejlesztették a Bell Labs mérnökei. A rádiótelefonok hosszú és változatos története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullám-alapú telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni. A kézi rádiótelefonok 1983 óta elérhetőek. Mivel előállításuk olcsó, és könnyen fejleszthetők, a mobiltelefon-hálózatok gyorsan elterjedtek az egész világon, a vonalas telefont háttérbe szorítva.
1945-ben készítették el a mobiltelefonok 0G generációját, a mobil rádiótelefont. Ezeket a telefonokat hivatalosan nem sorolják a mobiltelefonok közé. 1970-ben a Bell Labs mérnöke Amos Bell feltalálta a hívásátadást, mely lehetővé tette, hogy a telefon használója beszélgetés közben több cellán is áthaladjon. A Motorola mérnökét, Martin Coopert tartják az első, gyakorlatban is használható kézi mobiltelefon feltalálójának. Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.
Az 1980-as évek végéig a legtöbb mobiltelefon túlságosan nagy méretű volt ahhoz, hogy valaki a zsebében hordja, ezért ezeket általában gépjárművekbe építették be, kocsitelefonként. A miniatürizálás fejlődésével, kisebb digitális elemekkel és nagyobb hatásfokú akkumulátorokkal a telefonok kisebbekké és könnyebbekké váltak.
Mára a készülékek formája, színe, tudása rendkívül változatos. A „fapados” kiviteltől a drágakövekkel díszített modellig bármit lehet választani. Sokan megszállottként cserélitek le régi készülékeiteket a legújabb modellre, mások márkahűek, és ragaszkodnak a megszokott gyártmányhoz.
Pár évtized alatt a mobil alapvető kelléke lett életünknek, szinte el sem tudjuk képzelni napjainkat nélküle. Míg nagyszüleink a postára jártak távbeszélni, addig a mai gyerekek már előbb tudják kezelni a maroktelefont, mint megtanulnának írni-olvasni. Sokszor már a gyerekek okítják szüleiket a legújabb készülékek használatára.