Húsz forinttal lehetne olcsóbb az üzemanyag – Matolcsy nemet mond

Ezúttal egy jobbikos  kérdésre fejti ki a nemzetgazdasági miniszter, hogy miért is nem lehet csökkenteni a jövedéki adót.

 

Menetrendszerűen interpellálják az aktuális ellenzék politikusai a regnáló kormány illetékes minisztereit arról, hogy miért nem csökkentik az üzemanyagok árát a jövedéki adó mérséklésével. Ahogyan a kérdések, úgy a válaszok is egy kaptafára készülnek: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jobbikos Ferenczi Gábort igazította el leszögezve, hogy az adó marad.

Matolcsy György válaszában aláhúzza: a jövedéki adómértékek csökkentése révén nem érhető el jelentős, a fogyasztók számára számottevő üzemanyagár-csökkenés, de az jelentős mértékben, több tízmilliárdos nagyságrendben csökkentené a költségvetési bevételeket, ami nem támogatható. (Az idei költségvetés bő 520 milliárd forint jövedékiadó-bevétellel számol az üzemanyag-forgalmazás után. A szerk.)
Azt nem tudni, hogy mi tekinthető a fogyasztók számára számottevő csökkenésnek, ám az biztos, hogy a jelenlegi árfolyamok alapján – számításaink szerint – a 95-ös és a gázolaj literenkénti fogyasztói ára bruttó 20 forint körüli összeggel lehetne alacsonyabb. Az adómérsékléssel egyidejűleg persze meg kellene találni a forrását a bevételkiesés ellentételezésének is – igaz, a kormány az utóbbi időkben igen kreatívnak mutatkozik, elég a banki tranzakciós adó ötletére utalni.
A miniszter arra is kitér, hogy az adó mértéke nem alakítható tetszőlegesen, hiszen uniós előírás határozza meg azt az adóösszeget (minimumadó), amelyet mindenképp el kell érnie a tagállami adószintnek. Ezen a kereten belül csak néhány forintos adócsökkentésre lenne elvi lehetőség, és az üzemanyagok ára továbbra is jelentős mértékben meghaladná a „lélektani határként” emlegetett literenkénti 400 forintot – írja a miniszter.
A jobbikos képviselő a miniszterhez intézett kérdésében megjegyezte, hogy a 95-ös benzin árában a literenkénti 120 forintos, a gázolajéban 110,35 forintos adó nemcsak elviselhetetlenné teszi az üzemanyagárakat, de versenyképtelenné is teszi Magyarországot. A tranzitforgalom a magas árak miatt már elkerüli Magyarországot, a határok mentén élők külföldre járnak tankolni, hiszen a környező országok közül nálunk a legmagasabb az üzemanyagok ára – írja az ellenzéki képviselő.
Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszban Matolcsy György hangsúlyozza azt is, hogy az üzemanyagárak magas szintje nem elszigetelt, kizárólag Magyarországra jellemző jelenség. Az árak folyamatos, drasztikus emelkedése az Európai Unió más tagállamaiban és az EU-n kívül is tapasztalható, amelynek elsődlegesen világgazdasági, világpiaci és külpolitikai okai vannak. Tekintettel arra, hogy a jövedéki adó nem a termék árához igazodó százalékos adó, hanem fix összegű, tételes adó, ezért az emelkedő üzemanyagárban a jövedéki adó aránya egyre kisebb, csökkentése az árhoz viszonyítva a fogyasztó számára egyre kevésbé lenne érzékelhető – fogalmaz válaszában az NGM vezetője.
Hangsúlyozza azt is, hogy a kormány az üzemanyagok jövedéki adómértékét egy ízben és csupán egy üzemanyagfajtánál emelte. A gázolaj adómértékének 2011. november 1-jei emelése a benzin adómértékéhez történő közelítést szolgálta az egyes üzemanyagfajták közötti igazságosabb adóterhelés érdekében – áll a válaszban.
Emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy a jelentős gázolaj felhasználók, így a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők adókedvezményt vehetnek igénybe, ennek köszönhetően a hazai áru- és személyfuvarozó ágazat adóterhelése az uniós adóminimumnak felel meg a miniszter szerint.
A fuvarozók által igénybe vehető adókedvezménynek köszönhetően tehát Magyarországon versenyképes a kereskedelmi gázolaj ára Matolcsy György szerint, és ez – írja – a forgalom alakulásában is tetten érhető. A tranzitforgalom hatása nem egyértelműen pozitív a nemzetgazdaság szempontjából, hiszen az átmenő forgalom egyrészt rontja a közutak állapotát, minőségét, másrészt a károsanyag-kibocsátás, illetve a zajszennyezés révén jelentős mértékben terheli a környezetet – fogalmaz a miniszter.
A válasz arra már nem tér ki, hogy ha ennyire fontosak a zöld szempontok, vajon mi indokolja az elektronikus útdíj bevezetésének régóta tartó csúszását.