A kanadai kormány mindeddig nem tudta megállítani azoknak a romáknak az áradatát, akik vissza akarnak élni az ország menekültügyi rendszerével – jelentette ki Jason Kenney menekült- és állampolgárságügyi miniszter a National Post torontói napilap internetes kiadásának vasárnapi beszámolója szerint.
A kanadai bevándorlás- és menekültügyi bizottsághoz havonta mintegy 400 magyar állampolgár nyújt be kérelmet, feltehetőleg túlnyomórészt romák. Torontóba októberben rekordszámban érkeztek menedékkérők, ezen belül egyetlen napon, október 26-án 91-en a határőrség adatai szerint.
A magyar menedékkérők 40 százaléka Miskolcról jön. Kenney szerint a kanadai kormány eredménytelenül próbálkozott tájékoztatási kampánnyal a térségben.
„Nyomtatványokat terjesztettünk, amelyekben tájékoztattuk az embereket arról, hogy nem ez a Kanadába való bevándorlás módja, de akciónk eredménytelen maradt” – mondta a miniszter, aki szerint a menedékkérők nem önállóan szervezik meg kiutazásukat, azt valakik „jól megszervezik”.
Kenney szerint még aggasztóbb, hogy bizonyíték van arra: embercsempészetről van szó.
Április elején az Ontario tartománybeli Hamilton város bírósága kilenc évi szabadságvesztésre ítélte a 49 éves Dömötör Ferencet, egy embercsempész banda vezetőjét. Dömötör magyarokat csábított Kanadába, megtanította őket arra, hogyan folyamodjanak szociális segélyért, majd nyomorúságos körülmények között dolgoztatta és tartotta őket, miközben az illetők szociális juttatásait megtartotta magának.
Tamara Guttman, Kanada budapesti nagykövete felkereste Miskolcot és Egert, hogy megtudja, mi az oka annak, hogy mindössze fél év alatt, 2011 első felében 1600 magyar kért menedéket Kanadában – írta a National Post a magyar médiára hivatkozva. Tavaly a menedékkérők száma rekordot ért el: 4423-an folyamodtak ilyen státusért, szemben az egy évvel korábbi 2296-tal.
A kanadai kormány abban bízik, hogy a parlament nyári szünete előtt el tudja fogadtatni az úgynevezett C-31-es törvényt, amely ideális esetben még októberig megnyitja az utat egy „új és gyorsabb menekültügyi rendszer előtt” – közölte Kenney. Ha a törvényt megszavazzák, akkor a jóhiszemű menedékkérők néhány hónapon – és nem éveken – belül állandó lakhatási engedélyhez juthatnak, és egyúttal a kormány könnyebben tudja majd azonosítani az álkérelmeket.
„Ezek európai menedékkérők közül később szinte senki nem jelenik meg a meghallgatáson, és túlnyomó többségük visszavonja kérelmét vagy egyszerűen nem reagál az idézésre. A szociális juttatásokért azonban jelentkeznek Ontarióban” – hangsúlyozta Jason Kenney.
A miniszter elmondta, hogy a kanadai kormány össze fogja állítani azoknak az országoknak a listáját, amelyek „biztonságos”, demokratikus államnak tekinthetők, aláírták a nemzetközi emberi jogi törvényeket és megállapodásokat, bíróságuk függetlennek tekinthető, és állampolgárait nem fenyegeti üldöztetés. Ezen országoknak az állampolgárait gyorsított eljárással fogják meghallgatni, de elveszik tőlük a fellebbezés lehetőségét.
„Arra számítok, hogy ha idén ősszel beindítjuk az új rendszert, addigra már meglesz ez az országlista. Mindenképpen arra számítok, hogy ezen a listán rajta lesznek azok az országok, amelyek elsődleges forrásai az álkérelmeknek” – mondta.
Kanadába a legtöbb (befogadott) menekült Kínából, Kolumbiából, Pakisztánból, Namíbiából, Mexikóból, Nigériából, Saint Vincentről, Srí Lankáról és Indiából érkezik.
2009-ben Stephen Harper miniszterelnök kormánya vízumkötelezettséget vezetett be Mexikó és Csehország állampolgáraival szemben, ami jelentősen elapasztotta az ezekből az országokból érkező menedékkérők számát