A valóságot eltorzító, meghamisító  írásnak tartja az Annapurna-expedíció tagja, Mécs László azt a himalaja.blog.hu oldalon közzétett írást, amelynek az az üzenete, hogy Erőss Zsoltot cserbenhagyták a társai. Mécs László az erről szóló, nepáli keltezésű közleményét szombaton juttatta el az MTI-hez.

A történtek előzménye, hogy a Magyar Annapurna Expedíció – Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László és Horváth Tibor – március 28-án elindult Budapestről, hogy megmássza a Himalája egyik legveszélyesebb hegyét, az Annapurnát.

Május elején az expedíció tagjait tragédia érte: Horváth Tibort ereszkedés közben elsodorta egy lavina, és meghalt.

A magyar hegymászókkal tartott az Annapurnára Földes András, a himalaja.blog.hu szerzője is, akinek nagy port kavart pénteki, Sokkoló nap végén ért le Erőss Zsolt című, a hegymászó leérkezését bemutató bejegyzése, amelyet idézve több médium is arról cikkezett, cserben hagyták Erőss Zsoltot társai.

A bejegyzésre és az annak alapján születő cikkekre mind Erőss Zsolt, mind Mécs László reagált az MTI-nek. Erőss Zsolt a következőket írta: „Erőss Zsoltot cserbenhagyták címmel jelentek meg bulvárhírek a hegyről való levonulásom kapcsán. Ettől és a cikkek tartalmától expedíciós társaimmal együtt elhatárolódunk, és méltatlannak tartjuk”.

Néhány órával később Mécs László is eljuttatta az MTI-hez Az írástudó árulása című közleményét, amelyet azzal kezd, hogy mérhetetlenül méltatlannak és gyalázatosnak tartja azt a helyzetet, hogy amikor elvesztett hegymászótársukat gyászolják, akkor ahelyett, hogy összetartást, kegyeletet tanúsítanának, vitatkoznia, bizonygatnia, vádolnia kell.

„Sokáig szemet hunytam a himalaja.blog.hu (írója Földes András) hangvétele, stílusa, egyoldalú beállításai, pártossága, apró csúsztatásai felett. Május 10-i bejegyzésében azonban olyan messzire ment – a valóságot eltorzítva, meghamisítva, egyoldalúan állítva be – lejáratásunkban, hogy kénytelen voltam tollat ragadni” – írta.

Mécs László visszatetszőnek és kegyeletsértőnek nevezi, hogy társuk, Horváth Tibor eltűnése, balesete után Földes András „ilyen könnyed, bulváros, jópofáskodó, szerénytelen, excentrikus, magát és Erőss Zsoltot tömjénező írást közöl, ahelyett hogy csöndesen az elvesztett társra emlékezne, annak emlékét ápolná”.

A hegymászó visszautasítja a bejegyzésben foglaltakat – amelyeknek „az az üzenete, hogy Erőss Zsoltot cserbenhagyták a társai” -, emlékeztetve, hogy Kollár Lajos nem mászótag az expedícióban, ő pedig ugyan az előző nap elindult Erőss Zsolt elé, ám a rossz körülmények miatt vissza kellett térnie az alaptáborba, és a csaknem 11 órás hótaposás a nehéz hátizsákkal elfárasztotta, így másnap reggel nem volt jó állapotban, ráadásul valamilyen betegség is bujkált benne.

Megjegyzi, hogy „a csúcstámadásból visszatérő hegymászó se nem mártír (mint ahogy Földes András azt kreál Erőss Zsoltból), se nem sajnálatra méltó, szerencsétlen, nyomorult áldozat, hanem extrém sportoló, akinek alapvetően önállóan le kell tudni jönnie a hegyről, ha az nem megy, akkor az azt jelenti, túlbecsülte saját erejét, rosszul mérte fel állapotát (jelen esetben nem volt meg a kellő akklimatizáció)”.

Szombat reggel a himalaja.blog.hu oldalon is megjelent egy bejegyzés, amelyben azt írja Földes András, hogy „szombatra Zsolt lejöveteléről szóló írásomat kiforgató cikkek jelentek meg a Blikkben és Hír24-ben. A posztomból összeollózott szöveghez egyetlen dolgot tett hozzá a két szerző, mégpedig a címet, amivel az egész ügy végül gellert is kap”.

Szerinte le kell szögezni, hogy Erőss Zsoltot természetesen nem hagyták cserben társai, a cserbenhagyás ugyanis mást jelent, „aminek kifejtésétől hosszadalmas hegymászó technikai vonzatai miatt itt eltekintünk”. „Annyit mondhatok, hogy például a pofont sem hívjuk tömeggyilkosságnak” – zárja sorait.

Egy 2007-es kimutatás szerint a Föld legmagasabb hegyei között az Annapurna a legveszélyesebb, itt az alpinisták 40,8 százaléka vesztette életét, a legkevésbé veszélyes pedig a Cso-Oju, ahol a kockázat 1,8 százalék.