Német modell alapján alakítanák át a teljes nyugdíjrendszert

Néhány hónappal ezelőtt még attól volt hangos a sajtó, hogy a svéd nyugdíjrendszer mintájára alakíthatják át a magyar nyugdíjrendszert, azonban egy szerdán kikerült vitaanyag szerint a kormány a németeknél is alkalmazott pontrendszert támogatja.

 

Az Új Baby Boom stratégia szerint azért jó választás ez a rendszer, hiszen egyéni számla és korrekt nyilvántartás az alapja, minden átláthatóan működik, miközben a nyugdíjszámításban meg lehet jeleníteni a gyermekvállalást is. Utóbbi azért fontos, mivel a kormány több gyereket szeretne, és ennek megfelelően módosítanák a nyugdíjrendszert is. Szakértők szerint viszont kétségesek a rendszer pozitív hatásai.

Jön a pontrendszer

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik munkacsoportja szerdán tette közzé az Új Baby Boom stratégiai vitaanyagát konzultációs céllal – amely a népesedési Kerekasztal javaslatait is tartalmazza -, az anyagban több érdekesség is felmerül a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. A Népesedési Kerekasztal már három éve azon fáradozik, hogy egy olyan javaslatcsomagot állítson össze, amely a romló hazai demográfiai trendek ellen hat, a legnagyobb probléma, hogy ma Magyarországon nem születik elég gyermek, többek között azért, mert a fiatalok a terveikhez képest kevesebb gyermeket vállalnak.

A dokumentum párbeszédet kíván kezdeményezni, azonban több esetben is konkrét intézkedéseket fogalmaz meg, így a nyugdíjrendszer esetében is. A legfontosabb újítás, hogy az anyagban egyértelműen le van írva, hogy a nyugdíjrendszert milyen irányba akarják módosítani. Az anyag szerint a korábban többször megszellőztetett svéd egyéni számlás rendszer helyett – a például Németországban is alkalmazott – pontrendszer lehet a végső befutó.

A vitaanyag által javasolt rendszer az egyéni számlákra épülne, a rendszer lényege, hogy a nyugdíj megállapításának alapját a biztosított idő alatt összegyűjtött pontok, a mindenkori átlagbér és a várható élettartam jelenti. A legfontosabb a készítők szerint, hogy a pontrendszerben egyértelműen meghatározható, hogy ki mennyit fizetett az előző generáció nyugdíjának biztosítására, miközben az is megállapítható, hogy mennyi nyugdíjra vagyok jogosult.

A nyugdíjat a következőképpen számolnák ki. Mivel egy pont megegyezik a mindenkor aktuális nettó átlagkeresettel, ezért, ha valaki után 36 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek összesítve, akkor egy év alatt 0,36 pontot gyűlik össze. 40 év szolgálati idővel számolva 14,4 pont adódik, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a 40 év alatt összességében 14,4 évnyi nettó átlagkeresetet fizetett be a munkavállaló. Ezt az értéket el kell osztani a várható élettartammal, amit ha a jelenlegi 17,5 évnek veszünk, akkor 82 százalékos érték adódik. Már csak az aktuális nettó átlagkeresetre van szükség, amit megszorozva 82 százalékkal megkapjuk a kezdőnyugdíj értékét.

A gyermekvállalás ösztönzése miatt az egyik legfontosabb tényező, hogy a gyermekvállalást- és nevelést a rendszerbe be lehet építeni, vagyis a pontozási rendszerben jobban járnak, akik több gyereket vállalnak, mint akik kevesebbet. A rendszer a nyugdíjban tudja a gyermekvállalókat kárpótolni a több időért és pénzért, amit több gyermek felnevelése jelentett. A nyugdíjrendszer szempontjából ugyanis nagyon nagy jelentősége van annak, hogy tudok-e saját magam helyébe egy olyan utódot állítani, aki nekem tud majd járadékot fizetni. Mindebből következi, hogy azok, akik nem vállalnak gyereket, vagy csak egyet, azok rosszabbul fognak járni a nyugdíjban, vagyis a megszerzett pontszámot csökkenteni fogják. A kétgyermekes családok nem járnának sem jobban, sem rosszabbul, viszont három gyerek után már bónuszt kapnak a családok.

Rosszul járnának a gyermektelenek

Szakértők szerint a jelenlegi átlagbérrel és a várható élettartammal számolva 114 ezer forintos havi járadék jönne ki egy egész életében átlagbért kereső nyugdíjba vonulónak, azonban nyugdíjmodelljük szerint ezt sokan nem kaphatnák meg. Ugyanis a pontszámokat a felnevelt gyermekek szerint differenciálnák. A gyermeknevelés költségei ugyanis szerintük úgy értelmezhetők, mintha a gyermeket vállalók magasabb járulékot fizettek volna be saját idős koruk nyugdíjának biztosítására. A szerzők szerint itt majd a szülőpárt, nem az egyéni járulékfizetőt kell figyelembe vennie az államnak.

Így a nemzeti átlagjövedelmet kereső munkavállaló a teljes pontszámát csak akkor kaphatná meg, ha állított maga mögé járulékfizetőt, azaz, van szülőpáronként két gyermek. Három gyermek esetén a pontszámot már növelnék, viszont egy gyermek esetén csökkentenék. Gyermektelenség esetén jelentősen (38 százalékkal) csökkene a nyugdíjbavonuláskor figyelembe vett pontok száma, vagyis jóval kevesebb nyugdíjat kapnának.

A szerzők cikkeikben azt egyébként elismerik, hogy ez bizonyos családoknak többletterhet jelenthet, hiszen „a két gyereknél kevesebbet vállaló családok számára csak kiegészítő önkéntes nyugdíjpénztári takarékoskodás mellett volna garantálható a két gyermeket vállaló párokkal azonos időskori jövedelem”.

A Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) 2008-as jelentése is megemlíti, hogy egyes vélemények szerint a gyermekvállalást pozitívan figyelembe vevő nyugdíjszámítással javítható a romló demográfiai helyzet, de ezt a nézetet valló szakértők is belátják, hogy egyrészt vitatott, másrészt jó esetben is csak enyhe lehet ez a lehetséges hatás.

Az is igencsak homályos még, hogyan lehetne megosztani a gyermekneveléssel járó előnyöket a két szülő között. Emellett azt is érdemes számításba venni, hogy egy ilyen rendszer komoly, évekig tartó felfordulást okozna a nyugdíj-adminisztrációban a terület ismerői szerint. Ugyanis az államnak a jövőben nemcsak a leendő nyugdíjasokat kellene nyomon követnie, számon kellene tartania azt is, hány gyermekük született, meddig nevelték őket, mikor váltak, sőt, egy ilyen kedvezmény indokolná a gyermekek járulékfizetésének ellenőrzését a szülő nyugdíjának kiszámításakor (hiszen az lenne a gyermekvállalás honorálásának első számú oka, hogy járulékfizetőket adtak a rendszernek).

Döntés várható a kérdésben

Az anyag szerint döntést kell hozni a pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszer bevezetéséről, amely az egyéni befizetésekre épül. Mindenképpen be kell a rendszerbe építeni differenciálást, annak megfelelően, hogy ki vállal és ki nem gyereket. A pénzügyi kötelezettség, vagyis a járulék befizetése ugyanis csak az egyik oldal, a szülőknek el kell ismerni a humántőkébe való befektetéseit is (vagyis a gyermekvállalást).

Végérvényesen is világossá kell tenni, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás, az a generációk közötti szolidaritást testesíti meg, az öngondoskodásnak az önkéntes pénztári mozgalmak és más elő takarékossági formák szolgálnak.

Az anyag megerősíti az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárak jelentőségét, viszont azt is írja, hogy el kellene érni, hogy pénztárak függetlenek legyenek a bankoktól, biztosítótársaságoktól. Sőt a pénztári elnevezést is megváltoztatnák, a kölcsönösséghez hasonló kifejezésre. Az egészségpénztári oldalon is várhatók változások, azonban itt inkább arra lehet számítani, hogy nagyobb szerepet kapnak az intézmények, az anyagból legalább is erre lehet következtetni.

Nyilvános határidőket nem tartalmaz a vitaanyag, csak azt mondhatjuk el, hogy felvázolt a kormány egy koncepciót, ami mentén a nyugdíjrendszert át akarja alakítani. A részletszabályokon múlik minden, vagyis egyelőre még nem lehet véleményt mondani a kérdésben. A pontrendszernek hazánkban nagyon sok támogatója van, többek között azért lehet rokonszenves alternatíva, mivel Németországban is ezt alkalmazzák, és az idők próbáját kiállta. A szakértők viszont a demográfiai hatását illetően nagyon megosztottak, sokak szerint, ha lehet is pozitív visszacsatolásra számítani, az minimális lesz, és alapvető változások nem indulnak be gyermekvállalás termén.

Az anyag azt is előre vetíti, hogy az öngondoskodás alappilléreinek tekinthető pénztárakhoz is hozzá fognak nyúlni. A nyugdíjpénztáraknál intézményi változások is lehetnek, sokatmondó, hogy az anyag szerint az intézményeket a bankoktól és biztosítóktól függetleníteni akarják. Ez az ötlet már korábban is felmerült, több NGM-es anyagban is szerepelt, hogy az eredeti koncepcióhoz akarnak visszatérni, vagyis a tisztán non-profit jelleghez. A magánnyugdíjpénztári pillér erőteljes visszavágása mellett egy ilyen változás akár nagyobb átalakulást is hozhat, hiszen a piac legnagyobb szereplői banki és biztosítói hátterűek.